Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága - Debrecen

A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságához az alábbi filiálék tartoznak:

Bihari Múzeum
Bocskai István Múzeum
Hajdúsági Múzeum
Karacs Ferenc Múzeum
Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
Semsey Andor Múzeum

Déri Múzeum
Debrecen

Debrecen központjában, a Déri tér 1. szám alatt található a neobarokk stílusú, európai
hírű Déri Múzeum, mely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült, és 1930-
ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum különleges tárgyi anyagának alapját
az 1902-ben Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából
megalakult Városi Múzeum anyaga képezte. Nagy jelentőségű volt, hogy 1920-ban Déri
Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros csodálatos gyűjteményét Debrecen városának
ajándékozta. Bátyja példáját követve, 1938-ban Déri György a Kárpát-medence minden
népének népművészeti alkotásaiból álló, páratlan gyűjteményét adományozta a
múzeumnak. A későbbiek során neves néprajzkutatók, történészek, régészek gyarapították
tovább kitartó gyűjtőmunkájukkal ezt a gazdag tárgyegyüttest.

Bihari Múzeum
Berettyóújfalu

Bihar központjában, Berettyóújfalu szívében található a város első emeletes középülete,
az 1874-ben épült községháza. A klasszicista jegyeket is hordozó, eklektikus stílusú épület
emeletén kapott helyet a Bihari Múzeum.

Az intézmény fennállásának 30. évfordulója alkalmából, 2004. október 18-án nyílt
meg A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig című állandó kiállítás, mely régészeti,
néprajzi, helytörténeti, irodalom- és játéktörténeti emlékeket mutat be. A gyűjteményben
megtalálhatók a herpályi földvár neolitikus emlékei, a herpályi monostortemplom ásatási
leletei, képzőművészeti alkotások, Nadányi Zoltán és Szabó Pál kéziratai...

A múzeum az állandó és időszaki kiállítások mellett különböző programokkal is várja
az egyéni és csoportos látogatókat. Már óvodásoknak is tartanak múzeumpedagógiai
foglalkozásokat, játékos formában ismertetik meg például a honfoglalást, vagy idézik fel az
újkőkor emberének életmódját, szokásait. Az iskolai csoportok számára a kiállítás valamennyi
egységéhez tudnak ajánlani múzeumi órát, foglalkozást. Havonta egyszer, szombatonként
családi múzeumi délutánt is tartanak. Az időszaki kiállításaik is megtekinthetők múzeumi óra
keretében, és természetesen a hagyományos tárlatvezetéssel is.

Bocskai István Múzeum
Hajdúszoboszló

A Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány szerint a fejedelem adományozott a
hajdúvitézeknek, a Bocskai István Múzeum anyagának egyik legértékesebb darabja.
A múzeum központi épületében látható a Hajdúszoboszló története a kezdetektől napjainkig
című várostörténeti gyűjtemény. Rendkívül szép darabok a városigazgatás emlékei, a bírói
szék, a bilincs, a városláda, a tűzjelző kürt és a különböző pecsétnyomók. Jelentősek az
egyletek és a dalárdák zászlói, valamint a Hajdúszoboszlóhoz kötődő neves emberek - többek
között Gönczy Pál, Szép Ernő, Fehér Gábor, Hőgyes Endre, Kenézy Gyula, Pávai Vajna Ferenc
- tárgyi emlékei. A tájegységre jellemző rovargyűjtemény, és a lepkékből álló látványos
egység is a múzeumban kapott helyet.

A mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a XIX-XX. század fordulójának technikai eszközeit
vonultatja fel, egyedülálló a környéken. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett
színben látható, itt állították ki továbbá az Oborzil Edit és a Jeney Tibor művészházaspár által
alumíniumból, különleges technológiával készített harangok együttesét.

Hajdúsági Múzeum
Hajdúböszörmény

A városnak hajdúkiváltságot adó, a hajdúkat betelepítő Báthory Gábor mellszobra,
Fekete Tamás alkotása fogadja a látogatót boltozatos kapualjban. Az emeletre vezető
lépcsőfordulóban a Konyorcsik János által készített Hajdúkatona című szobor áll. Az
állandó kiállítás címe: A Hajdúság története és néprajza.A nemzetközi hírű rézkori temető
maradványai láthatók a múzeum második termében. A hajdúböszörményi határban 1858-
ban előkerült bronzkori leletet, az ún. "böszörményi kincset" diorámán tekinthetjük meg, az
eredeti darabokat a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

A Tiszántúlon egyedülálló, nagy sírszámú honfoglalás kori, kora Árpád-kori temető emlékei
a harmadik teremben láthatók. A vas eszközökben gazdag, ezért jómódú településre
utaló Árpád-kori leletek a negyedik teremben tekinthetők meg. A fegyverforgató
hajdúság korabeli fegyverei, nemesi fegyverzetek és a magyar nyelvű erdélyi törvénytár
(Approbata Constitutiones) első kiadása látható az ötödik teremben. A város hagyományos
gazdálkodását - földművelés, állattenyésztés, szőlőművelés, méhészet - mutatja be a hatodik
terem tárlata. Kiemelkedő szépségű az egykor messze földön híres böszörményi csengő
páratlan gyűjteménye. A céhes- és a kézműipart mutatja be a rendkívül szép tárgyakban
bővelkedő tárlat a múzeum hetedik termében. Helyi jellegzetesség a böszörményi kisbunda,
a női viselet egyik darabja. A Hajdúkerület történetét fontos tárgyi emlékekkel bemutató
tárlat az egykori közgyűlési teremben látható.

Említésre érdemes Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány (1760-1838) empire
szalongarnitúrája, vagy a 17. (Bocskai) huszárezred zászlaja. Páratlanul érdekes a népéletet
és a temetkezési szokásokat, valamint a dualizmus korának helyi társadalmát és egyleteit
bemutató kiállítás. Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.

Karacs Ferenc Múzeum
Püspökladány

A múzeum névadója Karacs Ferenc (1770-1838) térkép- és rézmetsző, Püspökladányban
született, Debrecenben, Pesten és Bécsben tanult, hazatérve a Léderer-nyomdában
helyezkedett el, s nagyszabású térképészeti munkálatokba fogott. Fő műve a 21 táblából
álló Európa Magyar Atlasza című munka. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként
indult 1959-ben, Rettegi Istvánné szervezésében, majd 1978. október 1-én ünnepélyes
keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták. Műtárgygyűjteménye
mellett jelentős a fotóarchívum (5500 felvétel) és a könyvtár is. Itt őrzik a néprajztudós Szűcs
Sándor és a zenész, karnagy Csenki Imre hagyatékát. Állandó kiállítása: A bihari Nagy-Sárrét
története a lecsapolástól 1914-ig a táj és népének történetét szemlélteti, különös tekintettel
a pásztorkodásra (gulyás- és csikósfelszerelés) és a paraszti életmódra (szobaenteriőr).

Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
Debrecen

A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Debrecen szívében a Péterfia utca elején egy 1770-ben
épült klasszicista stílusú tornácos házban nyitott meg 1982-ben, az ez előtti évben volt a
kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész születésének 100. évfordulója. Az épület az egykori
városgazda háza egyébként nagyon hasonló ahhoz az épülethez, amelyben Medgyessy
Ferenc született és nincs is messze a művész szülőházától. Az épület még az átalakítások
után is hűen megmutatja a hajdani debreceni polgárházakra jellemző építészeti stílust, az
árkádsorral és a zárdaboltozatos szobákkal. Az Emlékmúzeum gyűjteménye Medgyessy
Ferenc hagyatékából áll, melyet a művész özvegyének halála után 1977-ben örökölte meg
Debrecen városa. A múzeum állandó kiállításának címe Medgyessy Ferenc életműve, amely
egyértelműen az alföldi iskola szobrászművészének pályáját mutatja be, legfőképpen a
kisplasztikai alkotásait. A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum tágas és kellemes hangulatú
udvara szabadtéri rendezvényeknek ad otthont.

Semsey Andor Múzeum
Balmazújváros

A város történetét, a környék néprajzát, növény- és állatvilágát, valamint a település
életében meghatározó szerepet játszó Semsey család történetét mutatja be a gyűjtemény.

Az Ember és környezete a Hortobágy mellyékén című állandó kiállítás a helytörténeti és
néprajzi tárgyak mellett bemutatja a kismesterségek, a rideg állattartás és a hortobágyi
pásztorkodás hagyományait. A nemzeti park növény- és állatvilágát dioráma szemlélteti.
Itt őrzik a település 1773-as urbáriumát és a népművészet mestere, Mihalkó Zoltán által
készített kalapokat.

A múzeum névadója Semsey Andor (1833-1923) nagybirtokos, aki bőkezű támogatója
volt a kultúrának és a tudományoknak. Adományiaból építették fel a budapesti állatkert
madárházát, és az Országos Földtani Intézet épületét a XIX. század második felében.
Az 1974-ben alapított múzeumot a Semsey grófi család által 1889-ben építtetett katolikus
iskolában helyezték el. Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.

Forrás: http://www.derimuzeum.hu