Hegyesdi várrom - Hegyesd
Bemutatkozás
A Hegyesdi vár Tapolca és Veszprém között, Hegyesd község határában emelkedő 281 méter magas vulkáni csúcsán található.
Vélhetően a tatárjárás után épült, először a veszprémi káptalan irata említette meg 1282-ben. 1329-ben újra említették, ám ekkor már királyi várként. A 14. században a Kőszegi nemzetség birtokában volt, akiknek hatalmát csak Anjou Károly hadai tudták megtörni, később királyi várnagy költözött a vár falai közé. A középkorban számos földesúr parancsolt innen. 1561-ben a veszprémi törökök váratlanul elfoglalták, majd megerősítették. A hiedelem szerint 600 pogány lovas állomásozott itt, akik teljes rettegésben tartották az egykori falu és környékének népeit.
Gyulaffy és Török Bálint hadai ostrom alá vették a várat. Megítélésük szerint a vár alkalmatlan volt arra, hogy újjáépítsék, a környék lakosságának segítségével leromboltatták a várat. Ezáltal nem az ellenség és az idő, hanem maguk a magyarok pusztították el azt. Egykor egy szerpentinút vezetett fel a várhoz, ám ma ehelyett már csak lépcsőfokokon keresztül lehet feljutni a várromhoz, amiből igaz nem sokat látni, de a panoráma miatt már megéri a fáradozást. Fentről csodálatos kilátás nyílik a környező tanúhegyekre, gyönyörűen kirajzolódik Csobánc, a Tóti-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Hegyestű, de tiszta időben akár Szigliget és Sümeg is szemügyre vehető.
A Hegyesdi várrom története
A vár feltehetően a 13. században épült a tatárok újabb támadása elleni védelmi rendszerként. Napjainkban a Balaton-felvidék annyira nem ismert várromjai közé tartozik, messziről nem is látható, alig észrevehető romja folyamatosan omladozik.Vélhetően a tatárjárás után épült, először a veszprémi káptalan irata említette meg 1282-ben. 1329-ben újra említették, ám ekkor már királyi várként. A 14. században a Kőszegi nemzetség birtokában volt, akiknek hatalmát csak Anjou Károly hadai tudták megtörni, később királyi várnagy költözött a vár falai közé. A középkorban számos földesúr parancsolt innen. 1561-ben a veszprémi törökök váratlanul elfoglalták, majd megerősítették. A hiedelem szerint 600 pogány lovas állomásozott itt, akik teljes rettegésben tartották az egykori falu és környékének népeit.
Gyulaffy és Török Bálint hadai ostrom alá vették a várat. Megítélésük szerint a vár alkalmatlan volt arra, hogy újjáépítsék, a környék lakosságának segítségével leromboltatták a várat. Ezáltal nem az ellenség és az idő, hanem maguk a magyarok pusztították el azt. Egykor egy szerpentinút vezetett fel a várhoz, ám ma ehelyett már csak lépcsőfokokon keresztül lehet feljutni a várromhoz, amiből igaz nem sokat látni, de a panoráma miatt már megéri a fáradozást. Fentről csodálatos kilátás nyílik a környező tanúhegyekre, gyönyörűen kirajzolódik Csobánc, a Tóti-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Hegyestű, de tiszta időben akár Szigliget és Sümeg is szemügyre vehető.
