Kecske-templom - Sopron
Bemutatkozás
A Sopron főterén magasodó Kecske-templom a magyar gótika egyik legjelentősebb építészeti remeke. Több száz éves múltja során három koronázásnak adott színteret, a török hódoltság alatt pedig négy alkalommal tartottak országgyűlést tüneményes szépségű csarnokában. Történelem kedvelőknek kihagyhatatlan látnivaló, ugyanis nem csak a városi, hanem a nemzeti kultúrának is élő emléket állít.
A templom falait feltehetően a 13. század végén emelték a helyi ferences szerzetesek. A szájhagyomány szerint az építési költségeket egy olyan kincsből fedezték, melyet egy kecske kapart elő a föld alól. Egy másik legenda viszont úgy tartja, hogy az elnevezés a Geissel család gyilkossági ügyével hozható kapcsolatba, akiknek egy kecske volt a címerállatuk. Egy biztos: a névadó állat motívuma az építmény minden szegletében tetten érhető.
A templom 47 méter magas tornya és nyugati karzata a 14-15. század fordulóján került kialakításra. 200 év elteltével a szakrális épület alatt már több sírbolt is húzódott, mivel a katolikus nemesség (Esterházyak, Széchényiek) előszeretettel választotta családi temetkezőhelyül. Barokk berendezésére 1780 körül tett szert, a 19. század első éveiben pedig a bencés rend gondozásába került.
Habár a templom rengeteg átalakításon esett át hosszú története során, magasztos külsejét mind a mai napig a gótika stílusjegyei uralják. Hosszú, csúcsíves ablakai és bélletes kapuja már messziről is fotózásra csábítja a Fő téren járókat. A háromhajós építmény rizalitját művészi igénnyel megformált díszorom zárja le.
Tágas belső tere különönöző korok építészeti divatját őrzi, a megjelenése azonban így is harmonikusnak hat. Az 1751-54 között kialakított rokokó főoltár és szószék Augustin Löscher nevéhez köthető, az oldalhajók mellékoltárait pedig Storno Ferenc hagyta az utókorra. Legszebb látványossága a karcsú oszlopívekkel szabdalt hálóboltozat, melyet festett csillagok díszítenek.
A gyámkövek faragványai állattestű, emberfejű figurális alakokon keresztül jelenítik meg a hét főbűnt. Egyedülálló látványt nyújt a vörös márványból emelt Kapisztrán-szószék. A helyi fáma úgy tartja, hogy a nándorfehérvári csata hőse, Kapisztrán Szent János innen szólította meg a város lakóit.
2012 óta a déli oldalhoz csatlakozó káptalanterem is megnyílt az érdeklődők előtt. A hajdan még imahelyként hasznosított helyiség előbb temetkezései célt szolgált, majd Loretto kápolna lett. A műemlék bejárását szórakoztatóbbá teszik az interaktív terminálok, melyek segítségével könnyebb megismerni a templom történetét és jelentőségét.
Története
A templom falait feltehetően a 13. század végén emelték a helyi ferences szerzetesek. A szájhagyomány szerint az építési költségeket egy olyan kincsből fedezték, melyet egy kecske kapart elő a föld alól. Egy másik legenda viszont úgy tartja, hogy az elnevezés a Geissel család gyilkossági ügyével hozható kapcsolatba, akiknek egy kecske volt a címerállatuk. Egy biztos: a névadó állat motívuma az építmény minden szegletében tetten érhető.A templom 47 méter magas tornya és nyugati karzata a 14-15. század fordulóján került kialakításra. 200 év elteltével a szakrális épület alatt már több sírbolt is húzódott, mivel a katolikus nemesség (Esterházyak, Széchényiek) előszeretettel választotta családi temetkezőhelyül. Barokk berendezésére 1780 körül tett szert, a 19. század első éveiben pedig a bencés rend gondozásába került.
Látnivalók
Habár a templom rengeteg átalakításon esett át hosszú története során, magasztos külsejét mind a mai napig a gótika stílusjegyei uralják. Hosszú, csúcsíves ablakai és bélletes kapuja már messziről is fotózásra csábítja a Fő téren járókat. A háromhajós építmény rizalitját művészi igénnyel megformált díszorom zárja le.Tágas belső tere különönöző korok építészeti divatját őrzi, a megjelenése azonban így is harmonikusnak hat. Az 1751-54 között kialakított rokokó főoltár és szószék Augustin Löscher nevéhez köthető, az oldalhajók mellékoltárait pedig Storno Ferenc hagyta az utókorra. Legszebb látványossága a karcsú oszlopívekkel szabdalt hálóboltozat, melyet festett csillagok díszítenek.
A gyámkövek faragványai állattestű, emberfejű figurális alakokon keresztül jelenítik meg a hét főbűnt. Egyedülálló látványt nyújt a vörös márványból emelt Kapisztrán-szószék. A helyi fáma úgy tartja, hogy a nándorfehérvári csata hőse, Kapisztrán Szent János innen szólította meg a város lakóit.
2012 óta a déli oldalhoz csatlakozó káptalanterem is megnyílt az érdeklődők előtt. A hajdan még imahelyként hasznosított helyiség előbb temetkezései célt szolgált, majd Loretto kápolna lett. A műemlék bejárását szórakoztatóbbá teszik az interaktív terminálok, melyek segítségével könnyebb megismerni a templom történetét és jelentőségét.
