Szászvári várkastély - Szászvár
Bemutatkozás
A szászvári vár egy püspöki uradalmi udvarházként jött létre a 14. század második felében. A pécsi püspök eredetileg egy kápolnát és egy udvarházat emeltetett a község szélén. Ekkor az udvarház egy igényesen kialakított kőépület volt, melynek bejárata egy lépcsőtoronyban volt elhelyezve. A szászvári vár az egyik legrégebbi fennmaradt olyan udvarháztípus, ami a 15-17. században igen széles körben elterjedt Európában. Egy Zsigmond-kori okmány szerint, aki meglátogatja a pécsi egyházmegyei kápolnát, annak egy évi és 40 napi búcsút engedélyez.
A szászvári várat 1439-ben említik először várként. 1540-ben Izabella királyné parancsára Athinai Simon elfoglalta a községet, ami így rövid időre a királyné tulajdonába került. A tizenöt éves háború viharai Szászvárat sem kímélték, 1603-ban keresztény seregek, majd 1662-ben kis-komáromi gyalogosok gyújtották fel a várat. Két évre rá, 1664-ben Zrínyi Miklós magyar katonái egy része elfoglalta a települést és ismét felgyújtották a várat. 1680 környékén a keresztény csapatok teljes egészében felrobbantották az erődítményt, de a törökök még ekkor sem hagyták el azt. Végül 1686-ban felszabadult a török megszállás alól, majd a település és a vár is császári csapatok tulajdonába került.
A rom területén 1772-ben Klimó György egy új templom építésébe kezdett bele, amihez 1822-ben egy tornyot is építettek a várfalak felhasználásával. Ám, a torony 1890-ben olyan állapotba került, hogy le kellett bontani, helyére a ma is látható tornyot építették. A várkastély régészeti kutatása 1980-ban vette kezdetét, 2015-2016 között műemléki helyreállítása megtörtént.
Az itt található kiállításoknak köszönhetően megismerhetik a várkastély formálódását a 14. század óta. A termekben található információs táblák és makettek segítségével megismerhető a vár története is. A látogatást a kihelyezett kellékek teszik különlegessé, amiket a látogatók magukra vehetnek. Ilyen például a szerzetescsuha, a lovagi páncéling és sisak vagy a teljes püspöki reverenda. A kiállításhoz tartozik a középkori eretnekséget, boszorkányságot bemutató két terem is.
A Szászvári várkastély története
A szászvári várat 1439-ben említik először várként. 1540-ben Izabella királyné parancsára Athinai Simon elfoglalta a községet, ami így rövid időre a királyné tulajdonába került. A tizenöt éves háború viharai Szászvárat sem kímélték, 1603-ban keresztény seregek, majd 1662-ben kis-komáromi gyalogosok gyújtották fel a várat. Két évre rá, 1664-ben Zrínyi Miklós magyar katonái egy része elfoglalta a települést és ismét felgyújtották a várat. 1680 környékén a keresztény csapatok teljes egészében felrobbantották az erődítményt, de a törökök még ekkor sem hagyták el azt. Végül 1686-ban felszabadult a török megszállás alól, majd a település és a vár is császári csapatok tulajdonába került. A rom területén 1772-ben Klimó György egy új templom építésébe kezdett bele, amihez 1822-ben egy tornyot is építettek a várfalak felhasználásával. Ám, a torony 1890-ben olyan állapotba került, hogy le kellett bontani, helyére a ma is látható tornyot építették. A várkastély régészeti kutatása 1980-ban vette kezdetét, 2015-2016 között műemléki helyreállítása megtörtént.
Kiállítások
Az itt található kiállításoknak köszönhetően megismerhetik a várkastély formálódását a 14. század óta. A termekben található információs táblák és makettek segítségével megismerhető a vár története is. A látogatást a kihelyezett kellékek teszik különlegessé, amiket a látogatók magukra vehetnek. Ilyen például a szerzetescsuha, a lovagi páncéling és sisak vagy a teljes püspöki reverenda. A kiállításhoz tartozik a középkori eretnekséget, boszorkányságot bemutató két terem is.Árak
Egész évben
6 éves kor alat
Ingyenes
Diák, nyugdíjas belépőjegy
800 Ft
Felnőtt belépőjegy
1 200 Ft
Csoportos (10 fő felett) belépőjegy
1 000 Ft
