Tündérszikla - Budapest
Bemutatkozás
A Budai-hegység hosszú ideje a kirándulni vágyók egyik kedvenc fővárosi úti célja. A Tündér-szikla dolomittornya a majdnem 400 méter magas Tündér-hegy keleti lejtőjén található, közel a Zugligeti Libegő végállomásához és a hatalmas népszerűségnek örvendő Gyermekvasúthoz. A tüneményes hegyvidéki táj tenyerén hordozza azokat, akik friss levegőre és szemet gyönyörködtető panorámára vágynak.
Kialakulása
A Buda felett átívelő területet a triász korban még sekély tengervíz borította, a benne élő apró lények üledékéből pedig mészkő és dolomit képződött. Hegyvonulatai a miocén alatt fejlődtek ki, az eróziós folyamatok eredményeképp pedig változtatás formakincsű sziklaalakzatok jöttek létre. Ennek köszönhető a magányosan álló Tündér-szikla is, melyet az évszázadok során számos névvel illettek már. Eredeti német neve a Himmel (Menny) volt, de hívták már Remete-sziklának és Antal-sziklának is a környező látnivalók miatt.
Miután a Tündér-hegyi kőfejtőt bezárták, és a terület dolomitkészletét nem bolygatta többé emberi kéz, ősi növény- és állatvilága fokozatosan visszatért eredeti élőhelyére. 1977-ben természetvédelmi oltalom alá helyezték, egy évvel később pedig már hivatalosan is a Budai Tájvédelmi Körzet részét képezte.
Kilátás
A szikla porló, instabil szerkezete miatt nem alkalmas a megmászásra, de ettől függetlenül is pompás panorámával várja a kalandorokat. Szemközt a József-, a Látó- és a Kecske-hegy lélegzetelállító csúcsait lehet lencsevégre kapni, de a Hármashatár-hegyre és a Hunyad-oromra is meseszép kilátás nyílik.
Megközelítés
A Tündér-sziklát többféle útvonalon is meg lehet közelíteni attól függően, hogy pihentető erdei sétára vágynak a látogatók vagy a testedző kaptatót választják. A Libegő állomásától a zöld háromszög jelzését követve nagyjából 600 méternyi meredek tájfutás vár az érkezőkre. Lényegesen könnyebb a 155-ös busz zugligeti állomásától indulni, ahonnan minimális szintkülönbséggel, nagyjából 100 méter múlva már el is lehet érni az alakzatot.
Kialakulása
A Buda felett átívelő területet a triász korban még sekély tengervíz borította, a benne élő apró lények üledékéből pedig mészkő és dolomit képződött. Hegyvonulatai a miocén alatt fejlődtek ki, az eróziós folyamatok eredményeképp pedig változtatás formakincsű sziklaalakzatok jöttek létre. Ennek köszönhető a magányosan álló Tündér-szikla is, melyet az évszázadok során számos névvel illettek már. Eredeti német neve a Himmel (Menny) volt, de hívták már Remete-sziklának és Antal-sziklának is a környező látnivalók miatt.
Miután a Tündér-hegyi kőfejtőt bezárták, és a terület dolomitkészletét nem bolygatta többé emberi kéz, ősi növény- és állatvilága fokozatosan visszatért eredeti élőhelyére. 1977-ben természetvédelmi oltalom alá helyezték, egy évvel később pedig már hivatalosan is a Budai Tájvédelmi Körzet részét képezte.
Kilátás
A szikla porló, instabil szerkezete miatt nem alkalmas a megmászásra, de ettől függetlenül is pompás panorámával várja a kalandorokat. Szemközt a József-, a Látó- és a Kecske-hegy lélegzetelállító csúcsait lehet lencsevégre kapni, de a Hármashatár-hegyre és a Hunyad-oromra is meseszép kilátás nyílik.
Megközelítés
A Tündér-sziklát többféle útvonalon is meg lehet közelíteni attól függően, hogy pihentető erdei sétára vágynak a látogatók vagy a testedző kaptatót választják. A Libegő állomásától a zöld háromszög jelzését követve nagyjából 600 méternyi meredek tájfutás vár az érkezőkre. Lényegesen könnyebb a 155-ös busz zugligeti állomásától indulni, ahonnan minimális szintkülönbséggel, nagyjából 100 méter múlva már el is lehet érni az alakzatot.
