Vodica Máriakert Kegyhely - Hercegszántó
Bemutatkozás
A hercegszántói Vodica-Máriakert kegyhely engesztelő szentségimádásainak és fatimai szentmiséinek ad helyet.
A világ legnagyobb rozsdamentes acélból készült Szűz Mária-szobra található itt, Bajától délre, Hercegszántó külterületén. 2008. október 13-án szentelték fel – a kegyhely főpásztori elismerésének és felszentelésének 170. évfordulóján.
A szobor – amelyet Rigó István pécsi szobrászművész készített és Vöő Sándor finanszírozott – pontos, de nagyobb mása egy Chicagóban felállított Szűz Mária szobornak, amelyet egy amerikai család emeltetett, hálát adva azért, hogy hároméves kisgyermekük felgyógyult a rákbetegségből. A chicagói Mária-szobor 9 méter magas, a hercegszántói Vodicán emelt mása 10 méter 53 centiméter.
A hercegszántó- Máriakert kegyhely története kevésbé ismert, a környéken élő sokác (horvát) katolikusok viszont több mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni..A hercegszántói sokác elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét volt, ahol juhokat és teheneket legeltettek; és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat.
Történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított: Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament a többiekhez és elmondta nekik, hogy mit látott: Mindnyájan a kúthoz siettek, ám ők semmit. sem láttak. A férfi elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő.
Amikor otthon elmesélték a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy másnap Kisboldogasszony napja lesz; és ekkor felötlött benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával.
Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különböző helyekről lovaskocsin érkeztek ide a zarándokok, akik imádkoztak, énekeltek, és itt töltötték az éjszakát, ünnepelve Szűz Máriát. Több csodás gyógyulás is történt.
Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter (1823-1843 között volt főpásztor) hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát. A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.
A világ legnagyobb rozsdamentes acélból készült Szűz Mária-szobra található itt, Bajától délre, Hercegszántó külterületén. 2008. október 13-án szentelték fel – a kegyhely főpásztori elismerésének és felszentelésének 170. évfordulóján.
A szobor – amelyet Rigó István pécsi szobrászművész készített és Vöő Sándor finanszírozott – pontos, de nagyobb mása egy Chicagóban felállított Szűz Mária szobornak, amelyet egy amerikai család emeltetett, hálát adva azért, hogy hároméves kisgyermekük felgyógyult a rákbetegségből. A chicagói Mária-szobor 9 méter magas, a hercegszántói Vodicán emelt mása 10 méter 53 centiméter.
A hercegszántó- Máriakert kegyhely története kevésbé ismert, a környéken élő sokác (horvát) katolikusok viszont több mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni..A hercegszántói sokác elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét volt, ahol juhokat és teheneket legeltettek; és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat.
Történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított: Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament a többiekhez és elmondta nekik, hogy mit látott: Mindnyájan a kúthoz siettek, ám ők semmit. sem láttak. A férfi elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő.
Amikor otthon elmesélték a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy másnap Kisboldogasszony napja lesz; és ekkor felötlött benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával.
Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különböző helyekről lovaskocsin érkeztek ide a zarándokok, akik imádkoztak, énekeltek, és itt töltötték az éjszakát, ünnepelve Szűz Máriát. Több csodás gyógyulás is történt.
Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter (1823-1843 között volt főpásztor) hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát. A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.
