Tündérvölgy Vendégház Meszes

NTAK SZÁM: MA 19018303 Tündérvölgy Vendégházunk, amely négy napraforgós minősítésű, a Rakacai-tó déli oldalán, festői környezetben, közvetlenül a tóparton, Meszes település üdülő részén, az Aggteleki Nemzeti Park, és Szlovákia szomszédságában helyezkedik el. Közvetlen tóparti üdülőnkben három épület áll vendégeink rendelkezésére, ahol 26 fő részére tudunk szállást biztosítani. Vendégeink kikapcsolódását, pihenését szolgálják a zárt udvaron található 12x6m-es vízforgatós medence, finn szauna, infra szauna, 2 db jacuzzi, egyik zárt térben, másik szabadban, horgászoknak saját stég, nagy méretű, fedett főzőhely bográcsozóval, grillezővel, kemencével, különböző sporteszközök, gyerekeknek hinta, forgó, homokozó, stb. Üdülőnk alkalmas baráti és családi rendezvények tartására, osztálytalálkozók, lány és legénybúcsú megrendezésére.

Tündérvölgy Vendégház elnevezésünk eredetéről álljon itt egy idézet a környék írójától, Hornyák Gyulától.
Valamikor réges-régen, a Rakaca patak alsó folyásánál, állt az ifjú Várhegy.
A víz csöndesen csordogált a lába alatt a kis patakban... Hatalmas sörénye még nem rejtette el ékét, fején büszkén pompázott koronája, a vár. Gyöngyöző kacajra lett figyelmes. A fülének oly kedves nevetés mind közelebb vonzotta a vízhez. A parti sás elhajló szálai között aztán hirtelen megpillantott egy meztelenül fürdőző tündért. Az igéző hangtól, és a gyönyörű női testnek látványától szinte gyökeret vert a lába... Azóta is így áll. Megkövülten. Hiába lett ugyanis a kis patakból időközben hatalmas tó, hiába jöttek ezrével a szebbnél szebb tündérek, a mai napig nem tudott megszabadulni attól a varázslatosan csengő nevetéstől, annak a gyönyörű testnek a látványától. Ám amikor elfogja a vágyakozás, és sóhajtásába beleremeg a lég, a tündérek hirtelen előteremnek rejtekükből, és varázslatos táncba kezdenek.
Csilingelő nevetésüket felkapja a gyorsan támadt szellő, s mint hűs harmatot permetezve, szétszórja a Várhegy fölött. Nyomában békés nyugalom árad szét a tájon. A hegy háborgó szíve is elcsendesül, és a lelkében támadt fájdalom helyén az emlékek magvaiból újra kicsiráznak a hajnal reménytadó álomvirágai:
- ,,Talán most megtalálom! Ma biztosan itt lesz!" - sóhajt, s kitartóan várja a reggelt nap mint nap, újra meg újra. Így élnek Ők, a Várhegy, és játékos kedvű tündérek, időtlen idők óta, oly sok örömet okozva egymásnak. Beteljesületlen, de mégis boldog szerelemben.
Örök rabságra ítélten, de mégis szabadon. ...mint Isten kertjében az angyalok...