×

Fehérló Csárda Tiszabábolna

  • A pontos árakhoz kérlek add meg utazásod időpontját!
  • Ellátás nélkül
Az ár a következő 90 napból számolt legjobb ár.
  • Azonnali visszaigazolás
  • Ingyenes WIFI
  • Ingyenes parkolási lehetőség
  • Díjmentes korai érkezés 11:00 órától, díjmentes késői távozás 14:00 óráig, ingyen tűzifa (szabadtéri sütéshez, főzéshez), ingyenes kerékpárhasználat, képeslap, ingyenes prospektus a környék látnivalóiról
  • Bababarát szálláshely (4 éves korig ingyenes)
  • Macska, kutya ingyenesen bevihető
  • Szobák száma: 5 db
  • Férőhelyek száma: 10 fő
  • Beszélt nyelvek: Magyar, Angol, Német

Szálláshely ismertetése

Szolgáltatások

A szálláshely igénybevétele során nyújtott szolgáltatások:

Az időjárás viszontagságaitól védett zárt, 360°-os panorámát biztosító megfigyelő torony használata
Ingyenes parkolási lehetőség
Bográcsolási, szalonna sütési lehetőség az udvarban
A szobák felár nélkül pótágyazhatók max. 12 éves gyermekek részére
Etetőszék kisgyermekeknek
Játszósarok gyermekeknek
Más szolgáltatók által nyújtott, térítéssel igénybe vehető szolgáltatások a térségben:

Tisza-tavi vízitúra szakvezetővel
Madármegfigyelés a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben, és a Tisza-tavi madárrezervátum területén
Sétahajózás a Tisza-tavon, és a Tiszán
Horgászás a Tiszán, és a Tisza-tavon
Kerékpár, csónak, horgászcikk kölcsönzés
Borkóstolás Egerben, vagy a Bükkaljai Borút pincéiben
Látnivalók a térségben:

Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
Tisza-tavi madárrezervátum, Tisza-tavi Tanösvény, Tisza-tavi Ökocentrum
Hortobágyi Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park
Mezőkövesd: Matyó Múzeum. Mezőgazdasági Gépek múzeuma, Hadas városrész
Tiszacsege zsellérház
Mezőcsáti Vásár
Tiszabábolnai Földvár
Ároktői Tájház
Szórakozási, sportolási lehetőségek a térségben:

Csónakázás
Gyalog és kerékpártúrák
Nyáron fürdőzés a Tiszabábolnai Szajla Holt-Tisza strandján
Mezőkövesd, Zsóry-fürdő
Mezőcsáti Termálfürdő
Tiszacsegei Termálfürdő
Tiszafüredi Termálfürdő
Bogácsi Termálfürdő
Egri Termálfürdő
Tiszaújvárosi Termálfürdő

A XIV-XIX. század között a Magyar Alföld fontos terméke volt a magyar szürke szarvasmarha. A levágásra szánt állatokat kiterjedt hajtóút rendszeren keresztül hajtották el lábon a fogyasztókhoz. Az egyik ilyen útvonal volt a Hortobágy-Csege-Bábolna-Poroszló-Árokszállás-Hatvan-Aszód-Pest, ahonnan az állatok egy részét Bécs, illetve más nyugat európai városok irányába hajtották tovább. A marháknak 12-14 kilométerenként pihenő, itató helyre, legelőre volt szüksége, ezért az útvonal mellett egymástól ilyen távolságban pihenő helyeket jelöltek ki, ahová az idők során gyakran csárdákat építettek. A csárdákat az utazó kereskedők, hírvivők, mesterlegények is igénybe vették. Ezen általános szabálytól eltérően Tiszabábolna határában a Csincse patak bal partján is épült egy csárda, amit Bábolnai csárdának neveztek, míg vele szemben a Montaj-csárdát építették meg. A kettő között egy fahídon lehetett átkelni, amelynek a hossza egy 1864-es feljegyzés szerint 25 öl, míg szélessége 2½ öl volt. A vendégforgalmat garantálta az erre vezető postaút, illetve az egri káptalan birtokai közötti hivatalos forgalom. Az Északi-középhegység és a Felvidék, valamint az Alföld között utazó kereskedők, illetve a mész- és szénégetők, bor- valamint terménykereskedők, ló-, marha-, sertés-, és juh kupecok is szívesen szálltak meg itt. A Montaj csárda neve a XIX. század közepén megváltozott, 1864-ben már Fehérlói-csárda néven említik. Nevét egyes helyeken Fehérlői-csárdának is írják. Valószínűleg, hogy ez volt az helyes név, amely arra utal, hogy a magasparton fekvő, közel 1 méter magasságú tornáccal bíró épület messze fehérlett a pusztában, irányt mutatva az utazóknak, pásztoroknak. A vasút, és a műutak megépítése után a csárdákat érintő utak forgalma lecsökkent, a Bábolnai csárda megszűnt. A Fehérló-csárda amolyan pusztai csárdává vált, amely gazdája juhászkodott, földet művelt, míg a gazdasszony, a „csárdásné” a családja mellett a vendégeket is kiszolgálta. A vendégkör zöme a XX. században már a környező tanyákon lakókból, jószágállásokon tartózkodó pásztorokból állt. Valószínűleg a postai küldemények, és üzenetek átadásának a helye is volt. Csárdaként az 1950-es évek elejéig működött a Bartók család kezében, amely tagjai az ezredforduló utánig itt juhászkodtak. 2006-ban a Bodnár család tulajdonába került, a további hasznosítást meghatározza az, hogy a családfő közel 20 évig a térség természetvédelmét irányította, és elkötelezett híve az agrár-környezetgazdálkodásnak, illetve a falusi turizmusnak. Leader támogatással 2011-13 között az épület megújult, de ennek ismertetése előtt lássuk hogyan nézett ki, mit tudunk róla?

A Csincse-patak kanyarulatában kialakult magaslaton építették az itt lakók azt a rézkori földvárat, amely ma is jól kivehető mind a légi fotókon, mind a helyszínen. A földvártól néhány száz méterre, a Csincse ármentes magas partján, a marha hajtó út mellett, a marhákkal való kereskedés beindulása után, tehát legkorábban a XIII. században készülhetett el a mai épület elődje. A kor szokásainak megfelelően, patics vagy vert fallal, nádtetővel. Tartozott hozzá egy náddal fedett kerek szín, a szekérállás, amely rossz idő esetén a lovak védelmére is szolgált. Legtöbbször a marha hajtók, a kereskedők, de legalábbis a kiszolgáló személyzet is itt pihent, mivel őrizni kívánta a portékáját, no meg a csárda kicsi ivórészének a helykínálata is szűkös volt. A történelem viharai valószínűleg nem kímélték a Fehérló (akkor még Montaj) csárdát sem. A török hódoltság alatt 1570-től a környék a hatvani szandzsákhoz tartozott. Azonban a terület a királyi Magyarország, és a hódoltság határán feküdt, így mindkét fél megpróbált itt adót szedni, illetve gyakoriak voltak a törökök, illetve a hajtóutak környékét különösen jól ismerő, végvári vitéznek állt hajdúk között a kisebb csetepaték. A XVI. században az Eger vára elleni 1552-es sikertelen török ostrom hadai, illetve a Bécs ostromára készülő, a 1594-ben a Tisza mentén vonuló krími tatár sereg, és az 1596-os közelben dúlt mezőkeresztesi csata résztvevői feldúlták a környéket, és valószínűleg a csárda épületét is megviselték a hadi cselekmények. A törökök nem akadályozták, sőt a nagyobb adóbevétel, csapataik élelemmel való ellátása miatt támogatták mind a marhák tenyésztését, mind kereskedelmét. Ebből következőleg a csárdára szükség volt, ezért ha a hadi események meg is viselték, mindig rendelkezésre állt a fedezet, és az igény az újjáépítésére.1685. Buda visszavétele után megszűnt a török megszállás. Egy emberöltő kellett, hogy a török idők alatt a kisebb katonai egységek dúlása elől a környező, magukat megvédeni képes mezővárosokba telepedett lakosok utódai visszatérjenek őseik földjére. A XVIII. század első felében a környező települések újra települtek, újjászervezték a postajáratot, és országszerte csárdák, fogadók épültek az utazók ellátására. Erre az időszakra tehető a mai, pincével ellátott, nagyméretű, kézzel vetett tömör tégla falazatú épület elkészülte is. Egy 1770-es összeírás szerint ekkor mind a Montaj, mind a Bábolnai csárda állt a Csincse partján, illetve már megvolt a fahíd is. A két csárda létéről tanúskodik az 1780-84 között készített I. Katonai Felmérés térképe is.

A Fehérló-csárda pincéje kb. 30 m² alapterületű, mészkő falazatú, tégla boltívű. A mészkő a közeli Bükk hegységből, a Tiszabábolnán a kutak bélelésére is használt szomolyai kőből készült. A pincébe le lehetett jutni közvetlenül a tornácról, illetve az ivó kármentőjéből is. Három szellőzőkürtővel rendelkezett, az ÉNY-i irányba lévő kialakítása arra utal, hogy azon keresztül lehetőség volt a kocsin, hordóban hozott bor lefejtésére a pincében tárolt hordókba. A helyi szájhagyomány szerint a pincéből alagút vezetett a pár száz méterre lévő földvárba. Merészebb elbeszélők Egerig, és a Tisza alatt is áthaladó, Debrecenig tartó alagutakról mesélnek, amely a betyárok pandúrok elől való szökését voltak hivatottak segíteni. Előbbi alagút -ha volt- igen nagy segítséget nyújthatott abban, hogy a pásztorlélek ápolásához elengedhetetlenül szükséges egri borok az őszi, kora tavaszi járhatatlan útviszonyok mellett is eljuthassanak a végfelhasználókhoz! A pincében tárolták még az innivalón kívül a könnyen romlandó tejtermékeket, húsféleségeket.

Az épület földszintje a klasszikus háromosztatú parasztház beosztását követte. DK-i végében helyezkedett el az a 41 m²-es nagyszoba, amelyben a fogadós és családja lakott. Az utána következő helyiség az egy légterű szabadkéményes konyha volt, amelyet az épület hossztengelyében húzódó mestergerenda osztott ketté a tulajdonképpeni konyhára, illetve az előtérként is szolgáló közlekedő részre, amely összekötötte a lakórészt, a konyhát, és az ivót. Ide a 31 m²-es tornácról nyíló főbejáraton lehetett bejutni, amely jó időben alkalmas volt arra is, hogy a vendégek ide kitelepedve egyenek, igyanak. A tornác végében volt a pincébe levezető ajtó. Az ivó 33 m²-es volt, D-i sarkában állt a kármentő, amelyből közvetlen ajtó nyílt a pince lejárójába, de az ivóból a tornácra is ki lehetett jutni. Mind a nagyszobát, mind az ivót a szabadkéményes konyhába nyíló kemencével fűtötték. Az épület ÉNY-i végében helyezkedett el a mintegy 19 m²-es kamra, amelyből a padlásra is fel lehetett jutni. A kamrában tárolták a család, és a vendégek számára szükséges élelmet, illetve a szemes termény egy részét is. Az épületet a XX. században tűzfalas, cseréppel fedett nyeregtető óvta.

A leírások szerint a Fehérló-csárda épületét az idők során többször átépítették, az esetlegesen bekövetkezett károk utáni helyreállítás, vagy a változó használati célhoz való igazítás miatt. Az épület 2008-ban már több, mint 50 éve nem funkcionált csárdaként, de a térség lakosságának tudatában még ma is csárdaként, egyfajta kultikus helyként szerepel, köszönhető ez valószínűleg többszázéves történetének, illetve annak, hogy a környéken elterjedt földből, vályogból való építkezés helyett az évszázadoknak ellenálló téglából készült, és mint ilyen, a maradandóságot képviseli. Az lett a természetvédők szemében is, hiszen az 1989-ben alapított Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben fekszik, annak déli, a Tisza-tó felőli kapuja. Új tulajdonosai ezért úgy döntöttek, a csárda évszázados hagyományait követve azt felújíttatják, és a mai követelményekhez igazítják a funkcióit. Erre a 137/2008. (X.18.) évi, a turisztikai tevékenység ösztönzésére kiírt FVM rendelet alapján elkészített pályázat adott lehetőséget. A földszinti rész maradt változatlan, a ház tulajdonosainak a lakótereként szolgál a jövőben. A vendéglátó funkció felkerült a tetőtérbe, amely beépítésével 5 fürdőszobával és WC-vel ellátott szoba, egy társalgó, és egy kis konyha került kialakításra. A vendégszobák egy, az épület ÉK-i oldalán épített lépcsőházból közelíthetőek meg. A lépcsőház a tető gerincmagassága fölé emelkedő megfigyelő toronyban végződik, ahonnan a környező puszta 360°-os panorámában csodálható. Zavarás nélkül megfigyelhetők itt a puszta jellegzetes állatai is. Sokszor kőhajításnyira húznak el a toronytól a vadludak, kócsagok, gémek, de a Tisza menti erdőkben költő félénk fekete gólyák, és réti sasok is.

3465 Tiszabábolna, Fehérlői tanya 1 (Magyarország)
  • Foglalásod közvetlenül a szálláshelyhez érkezik!
  • Foglald le most ezt a szállást és azonnal megkapod a végleges visszaigazolást, nem kell várnod, vagy feleslegesen telefonálnod!

Foglalás, szoba árak

  • A pontos árakhoz kérlek add meg utazásod időpontját!
  • Ellátás nélkül
Tetőtéri Családi kétágyas szoba (pótágyazható) Tetőtéri Családi kétágyas szoba (pótágyazható) max. 3 fő
  • 1 db hálószoba
  • WIFI
részletek
Az árak megjelenítéséhez válassz dátumot.
Folyóra néző tetőtéri franciaágyas szoba (pótágyazható) Folyóra néző tetőtéri franciaágyas szoba (pótágyazható) max. 3 fő
  • 1 db hálószoba
  • WIFI
részletek
Az árak megjelenítéséhez válassz dátumot.
9.5
Kiváló
(8 értékelés alapján)
100%
  • Személyzet:
    9.9
  • Tisztaság:
    9.9
  • Ár/Érték:
    10
  • Komfort:
    9.9
  • Szolgáltatások:
    10
  • Megközelíthetőség:
    7.4
Értékelés 9.8
"Kedves házigazdák, kényelmes szoba, tisztaság, csodás madármegfigyelő torony, ahonnan sok érdekes állatkát láttunk. :)"
Bata Éva - család kisgyerekkel
7 nap alapján
(5 hónapja)
Székesfehérvár
Értékelés 9.5
"A puszta teljes ottani megjelenése hatást gyakorol a hegyek között élő emberekre de úgy gondolom másokra is jó hatással volt .A történelmi múltja teszi teljesebbé ezta helyet és gazdag élővilágát saját szemmel látni kellemes benyomást ad ."
Tóthné Csurman Barbara - család nagyobb gyerekkel
4 nap alapján
(1 éve)
Miskolc
Értékelés 8.8
"Fogadtak bennünket, annak ellenére, hogy nem jelöltünk érkezési időpontot, nagyon kiváló volt a konyha felszerelése"
Idősebb pár
3 nap alapján
(1 éve)
Székesfehérvár
Parkolás, utazás
  • Saját parkoló (parkolóhely 10 db), Parkoló a közelben (parkolóhely 10 db)

Internet
  • Wifi a közösségi terekben

Szabadidő, kikapcsolódás
  • Sportpálya (2 km távolságra), Kerékpárkölcsönzés, Horgászás (2 km távolságra), Túra lehetőségek, Vadászat (5 km távolságra), Lovaglás (5 km távolságra)

Helyszín jellemzői
  • Kerthelyiség, Saját kerékpártároló, Vasalási lehetőség

Étkezés
  • Szabadtéri főzési lehetőségek: Grillezési lehetőség, Bográcsozási lehetőség (tüzifa ingyenes), Tárcsán sütés-főzés (tüzifa ingyenes), Szalonnasütési lehetőség (tüzifa ingyenes)

    Étkezési lehetőségek: Legközelebbi nem saját étterem (2000 m távolságra), Legközelebbi élelmiszer bolt (1600 m távolságra)

Gyerekbarát szolgáltatások
  • Gyermekfelügyelet, Asztali etetőszék, Baba etetőkészlet, Bébi étel melegítési lehetőség, Babajátékok

  • Városközpont: 1800 m
  • Legközelebbi nem saját étterem: 2 km
Bejelentkezés
08:00 - 18:00
Amennyiben később érkeznél, mint ahogy a szálláshely vendéget tud fogadni, kérjük, jelezd.
Kijelentkezés
14:00-ig
Beszélt nyelvek
Magyar, Angol, Német
Elfogadott fizetőeszközök
Készpénz, Átutalás
Elfogadott pénznemek
HUF (Ft) , EUR (€) , GBP (£) , USD ($)
Idegenforgalmi adó
Az ár az idegenforgalmi adót (IFA) nem tartalmazza, mely 18 éves kor felett fizetendő, 120 Ft / fő / éj
Lemondás
Az érkezési napon 1 vendégéjszakányi a kötbér.
Az érkezési nap előtti 1. - 4. napon 1 vendégéjszakányi a kötbér.
Az érkezés előtti 5. napig kötbérmentesen lemondható.
Portaszolgálat
24 órás