Egri Vár - Eger

Az Egri Vár az egyik legmeghatározóbb építménye a magyar történelemnek és kultúrának. Lenyűgöző kiállítások sora tekinthető meg benne, egyik legkedveltebb közülük a Börtönkiállítás. A vár Eger főlé magasodó falai, melyek ezer év emlékeit őrzik szemet gyönyörködtetőek.

Az Egri Vár története

A története első királyunk, Szent István uralkodása idején kezdődött, aki 1001-1009 között az első tíz egyikeként alapította meg az egri püspökséget, amely 500 éves keresztül volt a várdombon. A tatárjárást követően 1248-ban kővárat építettek a püspökség védelmére. Nagyméretű külsővárral bővítették a huszita harcok alatt. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a reneszánsz korban élte. Ebben az időben az ország egyik meghatározó kulturális központja volt. A vár a XVI. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság határvédelmi rendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt.

Az Egri Vár legismertebb eseménye az 1552-es ostrom volt, amikor Dobó István és a várvédők diadalmas győzelmet arattak a török túlerővel szemben és megvédték a várat. Elsőként Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg a híres győztes csatáról históriás énekében, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások révén vált a nemzeti emlékezet részévé. Gárdonyi Géza ismert regényének, az Egri Csillagoknak és az abból készült filmnek köszönheti nagy népszerűségét.

Kiállítások

A vár ma már nemzeti emlékhely, ahol a Dobó István Vármúzeum működik. Bemutatja a látogatók számára Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségeit, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz. A Dobó István Vármúzeum törekszik arra, hogy tudományos központ, az igényes ismeretterjesztés és tudományos megalapozottságú történelmi interpretációk helyszíne, közösségi tér és turisztikai attrakció is legyen, gyűjteményei a lehető legteljesebben és a lehető legszélesebb körben hasznosuljanak.

A várkapun belépve hatalmas falak és bástyák fogadják a látogatókat. A várudvarba érkezve, középen csodálható meg a hajdani, óriási, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra Imre királyt 1024-ben. A helyet emléktábla őrzi. A templom maradványai mellett található a vár legrégebbi építményének , a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait.

Az impozáns vártörténeti kiállítás az egykori püspöki palota emeltén kapott otthont. Az 1470-es években épült gótikus palota a legértékesebb építészeti emléke a várnak. A kiállítás a vár XVIII. századig terjedő időszakát mutatja be az érdeklődőknek. A XV. századból származó alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó az egyik legértékesebb kincse a kiállításnak. A legnépszerűbb része a negyedik terem, ahol az 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot. A többi teremben a végvári élet mindennapjaiba lehet betekintést nyerni, illetve a török megszállás emlékeivel lehet találkozni.

A Hősök terme a püspöki palota földszintjén található, amely csak vezetéssel tekinthető meg. A terem két oldalán hat, a várvédőket szimbolizáló szobor áll, középen Dobó István szarkofágja figyelhető meg.  A várostromban elhunytak csontjai a szobrok közötti szarkofágokban vannak elhelyezve. A falon a várvédők nevei olvashatók. 

A kazamatákat az 1552-es ostrom után építették ki. A három szinten fotó alagutak biztosították a várbeliek mozgását bástyák között ostrom alatt. A Püspöki Palota bal oldalán lévő épületben, a Képtárban kerültek elhelyezésre külföldi és magyar festők művei. Kevésbé ismert itáliai és németalföldi festők, és néhány ismertebb XIX. századi magyar művész munkáit csodálhatják meg a látogatók. A Panoptikumban felismerhetőek az Egri Csillagok jól ismert alakjai viaszszobor formájában. A vár népszerű kiállítása a Börtönkiállítás, melyet a nagy pincében rendeztek be középkori kínzóeszközökkel. Gárdonyi Géza sírja a vár egyik fülesbástyájánál lévő hatalmas fa alatt tekinthető meg. 

2023. január 9-től "Az egri vár története" című tárlat felújítás határozatlan ideig zárva tart.

Fontos információk

A kedvezmény a vár kiemelt programjain - mint például a Végvári vigasságok - árusított programjegyekre nem érvényesíthető. A látogatást megelőzően mindig érdemes tájékozódni az aktualitásokról az intézmény hivatalos csatornáinak valamelyikén!
A kiállítások rövidebb ideig tartanak nyitva, mint a vár maga, érdemes indulás előtt erről előzetesen tájékozódni!

Megközelítés

A várba a Dobó térről indulva, a Dobó utcán végig sétálva, a Tinódi Sebestyén térnél lehet feljutni. Az autóval érkezők választhatják a Gárdonyi Emlékház előtti ingyenes parkolót, vagy a Kossuth Lajos utcán lévő fizetős parkolót. A buszpályaudvarról gyalogosan 20 perc alatt közelíthető meg.