Bemutatkozás
Scarbantia Fóruma – múzeumi kiállítóhely. A római kori Sopron 2000 éves főtere és curia (városháza) megtekinthető az Új utca és Szent György utca sarkán a Vasaló-házban, a Tourinform iroda pinceszintjén.
Története
Sopron belvárosa alatt négy és fél méterre a római kori Scarbantia romjai húzódnak meg. Az 1944. december 6-án lebombázott sarokház helyén (és körzetében) 1979 és 1988 között tárták fel a régészek Pannonia eddig ismert egyetlen tipikus főterét, fórumát.
Az Új utca - Szent György utca sarkán álló modern épület pinceszintjén a scarbantiai fórum déli részletét láthatják a látogatók az 1994-ben megnyitott FORUM SCARBANTAE kiállításon. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Soproni Múzeum ásatásai megállapították, hogy a scarbantiai fórum kőburkolatos tere – hasonlóan az aquileiai és tergestei (Triest) fórumokéhoz – egy lépcsőfokkal mélyebben található a környező utcák szintjénél.
A Pompeji-en talált fórumábrázolás alapján feltételezhetjük, hogy nappal kereskedők árusították portékáikat a scarbantiai fórumon, az esti óráktól és ünnepi alkalmakkor itt cserélték ki nézeteiket a helyi polgárok.
Itt szerezhettek információkat a távolról érkező kereskedőktől, illetve a provincia, vagy a Birodalom ügyeit intéző hivatalnokoktól, akik a nagy forgalmú távolsági úton Carnuntum (Pannoni Superior helytartói székhelye, legiós tábor), Vindobona (Bécs, legiós tábor), vagy éppen Savaria (Szombathely) irányából érkeztek.
Scarbantiában, főleg a fórum környékén minden olyan szolgáltatást megtalálhattak az utazók, amelyek nagyobb római városokban általánosak voltak. A szentélyek, fürdők, kényelmes szálláshelyek, üzletek, műhelyek és nem utolsó sorban borozók várták a vendégeket.
A fórumon kiállított játékasztal egy ilyen mulatóban állhatott. A fórumot 568-ig, a longobardok Itáliába vonulásáig, Scarbantia elnéptelenedéséig használták. Itt került elő az a longobard ruhakapcsoló tűvel keltezhető téglakarcolat, amely egy VI. századi keresztény közösség imaházának egyik padlótéglája volt.
Vigilius episcopus Saravaciensis, vagyis Vigilius scarbantiai püspök neve az 570-es évek elejéről az aquileiai zsinat püspök-listájáról ismert. Ezután a fórum épületei, és a későbbi népvándorlás kori viskók szinte „a földdel váltak egyenlővé”, a magyarok X. századi bejöveteléig romosan álltak a város védőfalai.
