Gellért-hegy - Budapest
Bemutatkozás
A természetközeli kikapcsolódást és lélegzetelállító panorámát kínáló Gellért-hegy több mint 230 méterrel trónol Budapest felett, és elválaszthatatlan része a főváros dunai látképének. Történelmi, kulturális és tursiztikai jelentősége miatt az egyik leglátogatottabb látnivaló hazánkban.
A Szabadság-híd és az Erzsébet-híd között magasodó Gellért-hegy borongós őszi napokon és a legnagyobb nyári kánikulában is csodálatos kirándulóhely. Közel 40 hektáros területe 1997 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, változatos dolomitsziklái már messziről megragadják a tekintetet.
Az impozáns sziklafal több száz millió éves üledékes kőzetből tevődik össze. Erdővel benőtt felső szintje jóval fiatalabb ennél, nagyjából 56 millió éves múltra tekint vissza. A hegy mélyében rejtőző dolomitból vetődéssel alakultak ki a szabálytalan rögök, amik ma olyan pompás látványelemmé teszik. A területen keresztülfutó törésvonal mentén forró vizek törtek a felszínre, tovább gazdagítva a hegy ásványkincsét.
Első ismert lakói az eraviszkusz nevű kelta törzs tagjai voltak, akik már a rómaiak előtt felfigyeltek kedvező fekvésére. 1847-ben kísérletet tettek arra, hogy Kelen-bérc legyen az elnevezése, de nem telt sok időbe, hogy újból a vértanúhalált halt püspök nevét viselje. 1987-ben a dunai panoráma meghatározó részeként világörökségi helyszínné nyilvánították.
A Gellért-hegy egyik leglátogatottabb pontja a Szent Iván-barlang mélyedésébe faragott Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom. Történelmi szempontból is jelentős, hiszen itt talált otthonra az első hazai alapítású szerzetesrend. A pálosok gondoskodásának köszönhetően 1934-re nyerte el végleges formáját, 1950-ben azonban az Államvédelmi Hatóság emberei betonfallal fedték le, amitől csak 1992-ben tudták megszabadítani. A barlang szájánál Szent István szobra magasodik, melyet Kő Pál készített mészkőből.
A sziklatemplom mellett a Citadella is közkedvelt úti cél. A fellegvárat Haynau tábornok építtette 1850 és 1854 között a szabadságharc kedélyeinek elcsitítására. Az erődítmény felett a monumentális Szabadság-szobrot csodálhatják meg a látogatók. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve egy pálmaágat tartó nőalakot ábrázol és a német hadsereget kivonulásra kényszerítő szovjet katonák tiszteletére emelték.
Ha már erre jár az ember, érdemes a Budai Arborétumot is felvenni a menetrendbe, hiszen Magyarország egyik leggazdagabb botanikai gyűjteményével büszkélkedhet.
A Szabadság-híd és az Erzsébet-híd között magasodó Gellért-hegy borongós őszi napokon és a legnagyobb nyári kánikulában is csodálatos kirándulóhely. Közel 40 hektáros területe 1997 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, változatos dolomitsziklái már messziről megragadják a tekintetet.
Története
Az impozáns sziklafal több száz millió éves üledékes kőzetből tevődik össze. Erdővel benőtt felső szintje jóval fiatalabb ennél, nagyjából 56 millió éves múltra tekint vissza. A hegy mélyében rejtőző dolomitból vetődéssel alakultak ki a szabálytalan rögök, amik ma olyan pompás látványelemmé teszik. A területen keresztülfutó törésvonal mentén forró vizek törtek a felszínre, tovább gazdagítva a hegy ásványkincsét. Első ismert lakói az eraviszkusz nevű kelta törzs tagjai voltak, akik már a rómaiak előtt felfigyeltek kedvező fekvésére. 1847-ben kísérletet tettek arra, hogy Kelen-bérc legyen az elnevezése, de nem telt sok időbe, hogy újból a vértanúhalált halt püspök nevét viselje. 1987-ben a dunai panoráma meghatározó részeként világörökségi helyszínné nyilvánították.
Látnivalók
A Gellért-hegy egyik leglátogatottabb pontja a Szent Iván-barlang mélyedésébe faragott Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom. Történelmi szempontból is jelentős, hiszen itt talált otthonra az első hazai alapítású szerzetesrend. A pálosok gondoskodásának köszönhetően 1934-re nyerte el végleges formáját, 1950-ben azonban az Államvédelmi Hatóság emberei betonfallal fedték le, amitől csak 1992-ben tudták megszabadítani. A barlang szájánál Szent István szobra magasodik, melyet Kő Pál készített mészkőből.A sziklatemplom mellett a Citadella is közkedvelt úti cél. A fellegvárat Haynau tábornok építtette 1850 és 1854 között a szabadságharc kedélyeinek elcsitítására. Az erődítmény felett a monumentális Szabadság-szobrot csodálhatják meg a látogatók. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve egy pálmaágat tartó nőalakot ábrázol és a német hadsereget kivonulásra kényszerítő szovjet katonák tiszteletére emelték.
Ha már erre jár az ember, érdemes a Budai Arborétumot is felvenni a menetrendbe, hiszen Magyarország egyik leggazdagabb botanikai gyűjteményével büszkélkedhet.
