Bemutatkozás
A mai pincefalu területén a 18. század végén a 19. század elején kezdtek a helybéliek pincét építeni. A falu melletti löszhát alkalmas volt borospincék kialakítására. A faluban a belvízi problémák miatt nem tudtak borospincéket kialakítani. A helyiek szerint valamikor több pince volt, mint ház. Sokan több pincét építettek, egyet a bor, egyet egyéb termények tárolására.
Első rendelkezésre álló számszerű adat 1851-ből származik, ebben az időben 553 holdon termeltek szőlőt Hajóson és 363 pince volt. A 20.század elején készültek azok a présházak, amelyek azóta műemlék jellegűek. Az épületek ekkor, vályog fallal oromzata tapasztott vesszőfonattal legfelül aládeszkázott formában épültek. Egy 1935-ben készült statisztikai összesítés szerint Hajóson 1812 holdon termesztettek szőlőt. Jó termés estén a pincékben 25-30 ezer hektoliter bort is tároltak. A második világháború idején rossz helyzetbe kerültek a gazdák, pincék zöme kifagyott és tönkrement.
Az 1960-as évek után elkezdődött a présházak újjáépítése és fokozatosan kialakult a pincefalu mai arculata. Az itt tárolt bor leginkább a családi szükséglet kielégítésérére, valamint kisebb hányadában értékesítési célokat szolgál. A pince fontos részét képezi a présház. Ott tárolják a szőlőfeldolgozás- és művelés eszközeit, a prést, a darálót, az erjesztő kádat. Az épületek nagy részében található a kisszoba, mely a gazda pihenését, barátok és a vendégek fogadására szolgál.
