Hősök tere - Budapest
Bemutatkozás
Budapest egyik legnagyobb tere a XIV. kerületben található Hősök tere. 1896-ban került kiépítésre a millenniumi ünnepség tiszteletére és Magyarország több száz éves történelmének állít emléket. A tér, ami egyben a Városliget bejárata is, az Andrássy úttal együtt a Világörökség részét képezi.
Története
A mai emlékmű helyén 1894-ben az Ybl Miklós által tervezett Gloriette kút állt, amit Zsigmondy Vilmos fedezett fel. A kutat már 1868-ban elkezdte fúrni, ám hévízére csak 1877-ben talált rá. A kút fölé egy egyszerű építmény került építésre, amit Zsigmondy fúrháznak nevezett el. Ez volt a korláttal keretezett, teraszos Gloritette kút, aminek két oldalára lépcső vezetett fel. 1895-ben úgy döntöttek a helyiek, hogy az akkori kút helyére egy millenniumi emlékművet kell építeni. Az eredetileg 14 magyar uralkodó szobrát 1905 és 1911 között helyezték el a téren, a két oszlopcsarnok is csak ekkor került kialakításra. A szoborcsoport a magyarság nagyságát jelképezte.
A tér csak 1932-ben kapta a Hősök tere nevet, amit ekkor még gyönyörű virágok díszítettek. A második világháború idején a tér állapota jelentősen megromlott, több szobor is teljesen megsemmisült. A Hősök tere átalakítása során a megrongálódott szobrokat lecserélték már uralkodók szobraira, a lecserélt szobrokat pedig restaurálták és múzeumokba, kastélykertekbe szállították. Az akkori korban a Hősök tere több nagyobb rendezvénynek, tüntetéseknek és gyűléseknek is helyet adott. 2008 óta itt rendezik meg minden évben a Nemzeti Vágtát.
Látnivalók
A Hősök terét három főbb nevezetesség határolja. A millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Ezek együttese is csodálatos látványt ad a térnek. A tér közepén található maga a millenniumi emlékmű, aminek tetején helyezkedik el Gábriel arkangyal. Jobb oldalán és bal oldalán is olyan magyar uralkodók szobrai tekinthetők meg, akik a magyar történelemben jelentős szerepet töltöttek be. A Hősök tere Budapesten, az Andrássy út végén, a Városliget nyugati oldalán helyezkedik el.
Története
A mai emlékmű helyén 1894-ben az Ybl Miklós által tervezett Gloriette kút állt, amit Zsigmondy Vilmos fedezett fel. A kutat már 1868-ban elkezdte fúrni, ám hévízére csak 1877-ben talált rá. A kút fölé egy egyszerű építmény került építésre, amit Zsigmondy fúrháznak nevezett el. Ez volt a korláttal keretezett, teraszos Gloritette kút, aminek két oldalára lépcső vezetett fel. 1895-ben úgy döntöttek a helyiek, hogy az akkori kút helyére egy millenniumi emlékművet kell építeni. Az eredetileg 14 magyar uralkodó szobrát 1905 és 1911 között helyezték el a téren, a két oszlopcsarnok is csak ekkor került kialakításra. A szoborcsoport a magyarság nagyságát jelképezte.
A tér csak 1932-ben kapta a Hősök tere nevet, amit ekkor még gyönyörű virágok díszítettek. A második világháború idején a tér állapota jelentősen megromlott, több szobor is teljesen megsemmisült. A Hősök tere átalakítása során a megrongálódott szobrokat lecserélték már uralkodók szobraira, a lecserélt szobrokat pedig restaurálták és múzeumokba, kastélykertekbe szállították. Az akkori korban a Hősök tere több nagyobb rendezvénynek, tüntetéseknek és gyűléseknek is helyet adott. 2008 óta itt rendezik meg minden évben a Nemzeti Vágtát.
Látnivalók
A Hősök terét három főbb nevezetesség határolja. A millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Ezek együttese is csodálatos látványt ad a térnek. A tér közepén található maga a millenniumi emlékmű, aminek tetején helyezkedik el Gábriel arkangyal. Jobb oldalán és bal oldalán is olyan magyar uralkodók szobrai tekinthetők meg, akik a magyar történelemben jelentős szerepet töltöttek be. A Hősök tere Budapesten, az Andrássy út végén, a Városliget nyugati oldalán helyezkedik el.
