Istállóskői-barlang - Szilvásvárad
Bemutatkozás
Az Istállós-kői-barlang hazánk egyik legjelentősebb ősrégészeti lelőhelye. Tekintélyes méretű csarnoka egész évben nyitva áll azok számára, akik szeretnének 40 000 évet visszarepülni az időben. Az Ősemberbarlangnak is becézett természeti képződmény remek úti célja egy rögtönzött történelemórának vagy hétvégi családi kirándulásnak.
Elhelyezkedés
Az inaktív forrásbarlang Szilvásvárad határában, 546 méteres tengerszint feletti magasságban ékelődik az Istállós-kő sziklafalába. Az üreghez vezető tanösvény a Szalajka-forrás mellett kezdődik, és egy 4,2 kilométeres távon kalauzolja végig a látogatókat. Az izgalmas erdei túra meghódítása nagyjából 3 órát veszi igénybe. A meredek, szerpentines kaptató miatt érdemes teljes túrafelszerelésben nekivágni.
Látnivalók
60 méterrel a Szalajka völgytalpa felett már meg is pillantható az impozáns sziklaüreg háromszög alakú bejárata. A barlang 57 méter hosszan nyúlik el és a 16 méteres magasságot is eléri. Elképesztő nagyságát bizonyítja, hogy egy 1871-es feljegyzés szerint akár ezer sertés is kényelmesen elfért benne. Az elnevezése is innen ered, hiszen a hegyoldalban legeltetett állatok egykor még az üregben töltötték az éjszakát.
A tágas terem egész évben szabadon látogatható és kedvező fekvése miatt lámpa sem szükséges a felfedezéséhez. A triász kori mészkőfalak rejtekében az érkezők bepillantást nyernek a történelem előtti időkbe és eltöprenghetnek azon, hogy milyen lehetett elődeink életvitele.
Története
Az első próbaásatást Hillebrand Jenő végezte 1912-ben. A régészeti kutatás páratlan leletanyagot eredményezett: kőeszközök. kerámiatöredékek és emberi csontok kerültek a felszínre. Tervszerű feltárása 1947-ben vette kezdetét Vértes László vezetésével. Az Istállós-kői-barlangot 1944-ben védett, 1982-ben pedig fokozottan védett természeti értékké nyilvánították.
Kitöltésében a neandervölgyi és a cro-magnoni ember nyomaira bukkantak, így régészeti jelentősége világviszonylatban is kiemelkedő. A leletegyüttes legértékesebb része egy barlangi medve csontjából faragott háromlyukú síp és a mamutagyarból készített amulettek.
Elhelyezkedés
Az inaktív forrásbarlang Szilvásvárad határában, 546 méteres tengerszint feletti magasságban ékelődik az Istállós-kő sziklafalába. Az üreghez vezető tanösvény a Szalajka-forrás mellett kezdődik, és egy 4,2 kilométeres távon kalauzolja végig a látogatókat. Az izgalmas erdei túra meghódítása nagyjából 3 órát veszi igénybe. A meredek, szerpentines kaptató miatt érdemes teljes túrafelszerelésben nekivágni.
Látnivalók
60 méterrel a Szalajka völgytalpa felett már meg is pillantható az impozáns sziklaüreg háromszög alakú bejárata. A barlang 57 méter hosszan nyúlik el és a 16 méteres magasságot is eléri. Elképesztő nagyságát bizonyítja, hogy egy 1871-es feljegyzés szerint akár ezer sertés is kényelmesen elfért benne. Az elnevezése is innen ered, hiszen a hegyoldalban legeltetett állatok egykor még az üregben töltötték az éjszakát.
A tágas terem egész évben szabadon látogatható és kedvező fekvése miatt lámpa sem szükséges a felfedezéséhez. A triász kori mészkőfalak rejtekében az érkezők bepillantást nyernek a történelem előtti időkbe és eltöprenghetnek azon, hogy milyen lehetett elődeink életvitele.
Története
Az első próbaásatást Hillebrand Jenő végezte 1912-ben. A régészeti kutatás páratlan leletanyagot eredményezett: kőeszközök. kerámiatöredékek és emberi csontok kerültek a felszínre. Tervszerű feltárása 1947-ben vette kezdetét Vértes László vezetésével. Az Istállós-kői-barlangot 1944-ben védett, 1982-ben pedig fokozottan védett természeti értékké nyilvánították.
Kitöltésében a neandervölgyi és a cro-magnoni ember nyomaira bukkantak, így régészeti jelentősége világviszonylatban is kiemelkedő. A leletegyüttes legértékesebb része egy barlangi medve csontjából faragott háromlyukú síp és a mamutagyarból készített amulettek.
