Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye - Kecskemét

Szolgáltató ismertetése

A Cifrapalota
A kecskeméti városatyák 1902-ben határoztak az első városi bérház felépítéséről, az újonnan kialakított Rákóczi út példaadó nyitányaként. Tervezőnek a fiatal Márkus Gézát kérték fel. Az 1903-ban befejezett épület fő formáiban, jellegében Lechner Ödön műveit követi alkotó, továbbfejlesztő módon, azonban Márkus építészetében a magyaros mellett a nemzetközi szecesszió, különösen annak bécsi, plasztikusabb iránya is erőteljesen kitapintható. Az épületet gazdaságossági okokból többfunkciósra tervezték. A földszinten bérbe adható üzletek sorakoztak (egykori bejárataik helyén ma ablakok vannak), az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó díszterme (Pávás terem) és egyesületi helyiségei, míg a második emeleten bérlakások voltak kialakítva. Az épület belső díszítése visszafogottabb, s elsősorban az ovális alaprajzú Pávás teremre összpontosul. A kék eozinmázas csempék, a meggypiros és kék pirogránit díszek, a festett gipszstukkókból kivitelezett, de eredetileg eozinos kerámiából tervezett pávák, a ma már hiányzó hatalmas tükrök és ornamentális falfestés (utóbbi a két szív alakú mezőben), s az egykor arany hátterű fehér stukkók együttesében, motívumaiban is a külső díszítés köszön vissza. A Cifrapalota kerámiadíszei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. 1983 óta működik múzeumként, ma a Kecskeméti Katona József Múzeum történeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti kiállításainak ad helyet.

Állandó kiállítások

Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból
Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Képzőművészeti állandó kiállítás
A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő gyűjtési területe a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet, mely kategóriájában az egyik legnagyobb, legrangosabb műtárgy-együttes Magyarországon. A megújult állandó tárlat 6 egységből áll: 1. Válogatás a 20. század első felének magyar festészetéből (pl. Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Egry József, Ámos Imre, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József); 2. Kecskeméti Művésztelep (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla); 3. Tóth Menyhért; 4. Mednyánszky László; 5. Nagy István; 6. Farkas István.

Leírást mutasd Mutass kevesebbet

Nyitvatartás

Egész évben
  • Kedd-Vasárnap: 10:00 - 17:00
Leírást mutasd Mutass kevesebbet

Árak

Egész évben
Felnőtt belépőjegy
  • 700 Ft
Diák belépőjegy (26 éves korig)
  • 350 Ft
Nyugdíjas belépőjegy (62 éves kor felett)
  • 350 Ft
Családi belépőjegy
  • 350 Ft/fő
Fotó-és videojegy
  • 500 Ft
Tárlatvezetés
  • 1 000 Ft/csoport
Leírást mutasd Mutass kevesebbet

Kedvezmény a Szallas.hu-n foglalóknak

Egész évben
Minden belépőjegy árából
  • - 10%
Leírást mutasd Mutass kevesebbet
9.4
Nagyon jó
(25 értékelés alapján)
  • 100%-a ajánlaná barátjának
  • 2-3 órás program a látogatók szerint.
  • Az itt járt vendégek véleménye szerint, az év ezen szakaszában a legérdemesebb idelátogatni: Egész évben
  • Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a szallas.hu-n foglalók
  • Több száz hiteles programértékelés!
Értékelés 10
"A Páva-terem gyönyörű, a kiállítások érdekesek."
Baráti társaság (3 hete)
Értékelés 10
"Nagyon érdekes kiállítások."
Középkorú pár (1 hónapja)
Magyarország
Értékelés 9
"Kortárs művészek alkotásai is láthatók."
Család nagyobb gyerekkel (2 hónapja)
Esztergom