Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye - Kecskemét

Az egykor üzleteknek, lakásoknak és egy kereskedelmi kaszinónak helyet adó szecessziós épület, a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye vagy ismertebb nevén Cifrapalota, meghatározó épülete Kecskemét városának. Az épület könnyen felismerhető színes majolika díszítéséről és magas tetőjéről. A Cifrapalota 1983 óta a Kecskeméti Képtárnak ad helyet.

Belső-és külső munkálatok, továbbá kiállításépítés miatt a Cifrapalota második emelete (2024 május végéig) és az épület külső homlokzata átmenetileg nem megtekinthető. Jelen körülmények között a Nagyurak és vezérek- Híres avar leletek a Kiskunságból c. régészeti állandó kiállítás, a Pávás terem és az aktuális időszaki kiállítások látogathatóak. 

Története

Az 1903-ban befejezett épület fő formáiban, jellegében Lechner Ödön műveit követi alkotó, továbbfejlesztő módon, azonban Márkus építészetében a magyaros mellett a nemzetközi szecesszió, különösen annak bécsi, plasztikusabb iránya is erőteljesen kitapintható. Az épületet gazdaságossági okokból többfunkciósra tervezték.

A földszinten bérbe adható üzletek sorakoztak (egykori bejárataik helyén ma ablakok vannak), az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó díszterme (Pávás terem) és egyesületi helyiségei, míg a második emeleten bérlakások voltak kialakítva. Az épület belső díszítése visszafogottabb, s elsősorban az ovális alaprajzú Pávás teremre összpontosul.

A kék eozinmázas csempék, a meggypiros és kék pirogránit díszek, a festett gipszstukkókból kivitelezett, de eredetileg eozinos kerámiából tervezett pávák, a ma már hiányzó hatalmas tükrök és ornamentális falfestés (utóbbi a két szív alakú mezőben), s az egykor arany hátterű fehér stukkók együttesében, motívumaiban is a külső díszítés köszön vissza. A Cifrapalota kerámiadíszei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. 1983 óta működik múzeumként, ma a Kecskeméti Katona József Múzeum történeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti kiállításainak ad helyet.

Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból

Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Képzőművészeti állandó kiállítás

A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő gyűjtési területe a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet, mely kategóriájában az egyik legnagyobb, legrangosabb műtárgy-együttes Magyarországon. A megújult állandó tárlat 6 egységből áll:

1. Válogatás a 20. század első felének magyar festészetéből (pl. Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Egry József, Ámos Imre, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József);
2. Kecskeméti Művésztelep (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla); 3. Tóth Menyhért;
4. Mednyánszky László;
5. Nagy István;
6. Farkas István.