Magyar Országos Levéltár - Budapest
Bemutatkozás
A Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri főépülete minden arra járót ámulatba ejt, hiszen a főváros egyik legszebb műemléke. Az intézménynek azonban nem csak az épülete elképesztő, hanem a kulturális örökség is, amit falai között őriz. Csaknem 75 kilométernyi iratanyagnak ad otthont, melyek közt okleveleket, pecséteket, térképeket és tervrajzokat is lehet találni.
1874-ben fogalmazódott meg az általános igény egy kifejezetten levéltári célnak szentelt létesítmény kialakítására. A területen akkoriban még egy bosnyák laktanya ácsorgott. A tervezéssel 1912-ben bízták meg a híres építészt és műegyetemi tanárt, Pecz Samut. A művész a levéltárat romantikus, historizáló köntösben álmodta meg. Egy évre rá már le is helyezték az első építőköveit, azonban az 1914-18 között dúló világháború és a nyomán kialakuló pénzügyi nehézségek jó időre befagyasztották a munkálatokat.
Klebelsberg Kuno kitüntetett figyelmet szentelt a félbehagyott épületnek, és minden befolyását latba vetette, hogy megvalósuljon a kulturális gyűjtemény. Végül 1923-ban nyitotta meg a kapuit, Csánki Dezső főigazgatósága alatt. 1945 telén a keleti oldal raktárépülete súlyos károkat szenvedett a bombázás miatt. Az újjáépítési törekvéseket tovább nehezítette az 1956-os forradalom is, hiszen novemberben egy gránát miatt három raktára is leégett. Teljes helyreállítása 1961-re valósult meg.
Annak ellenére, hogy egy közigazgatási intézményről van szó, építészeti megoldásai miatt a budai városkép tüneményes színfoltját képezi. Kőszobrászati alkotásai Mikola Ferenc nevét dicsérik, a gazdag belső díszítés pedig Langer Ignác keze munkája. A messziről is jól látható, színes tetőcserepeket a pécsi Zsolnay gyár készítette, míg a falképeket Dudits Andornak köszönheti az utókor, akit tevékenységéért állami aranyéremmel is díjaztak.
Története
1874-ben fogalmazódott meg az általános igény egy kifejezetten levéltári célnak szentelt létesítmény kialakítására. A területen akkoriban még egy bosnyák laktanya ácsorgott. A tervezéssel 1912-ben bízták meg a híres építészt és műegyetemi tanárt, Pecz Samut. A művész a levéltárat romantikus, historizáló köntösben álmodta meg. Egy évre rá már le is helyezték az első építőköveit, azonban az 1914-18 között dúló világháború és a nyomán kialakuló pénzügyi nehézségek jó időre befagyasztották a munkálatokat.Klebelsberg Kuno kitüntetett figyelmet szentelt a félbehagyott épületnek, és minden befolyását latba vetette, hogy megvalósuljon a kulturális gyűjtemény. Végül 1923-ban nyitotta meg a kapuit, Csánki Dezső főigazgatósága alatt. 1945 telén a keleti oldal raktárépülete súlyos károkat szenvedett a bombázás miatt. Az újjáépítési törekvéseket tovább nehezítette az 1956-os forradalom is, hiszen novemberben egy gránát miatt három raktára is leégett. Teljes helyreállítása 1961-re valósult meg.
