Mátyás Templom - Budapest
Bemutatkozás
A Budavári Nagyboldogasszony-templom vagy ismertebb nevén Mátyás-templom a Szentháromság téren magasodik, és a Várnegyed egyik legszebb műemléke. A gótikus stílusú, grandiózus építmény hatalmas népszerűségnek örvend a turisták körében, ráadásul mind a mai napig katolikus miséknek ad otthont.
Története
Első írásos említését egy 1247-ből származó oklevél őrzi, így a kutatók a 13. század közepére becslik a templom megépítését. 1309-ben már elég patinásnak számított ahhoz, hogy falai között koronázzák meg Károly Róbertet. Országos jelentőségét Zsigmond király 1412-es velencei hadjárata után érte el, amikor az uralkodó hazaérve először a templom falára függesztette fel a győzelmi zászlót. Hunyadi Mátyás királlyá választását követően a Nagyboldogasszony-templomban tartott szentmisén adott hálát Istennek, és később mindkét esküvőjének helyszínéül is választotta.
A török hódítások az egész várnegyedben komoly károkat okoztak, aminek következtében a Mátyás-templom egészen Buda visszafoglalásáig dzsámiként működött. A 18. század elején a jezsuita rend kezébe került, majd 1773-tól kezdve újra a főváros fennhatósága alá tartozott. Szentélye alatt több főúri család is temetkező kápolnát építtetett, 1916-ban pedig itt tartották az utolsó magyar királykoronázást. A II. világháború alatt jelentős károkat szenvedett. A templom életében igazi mérföldkövet jelentett, hogy a hazánkba látogató Szent II. János Pál pápa is imádkozott az épületben.
Mátyás-templom
A nyugati homlokzatnál található bélletes kapun még ma is megcsodálhatóak a középkori faragványok és egy meseszép rózsaablak. A gótikára jellemző csúcsíves oromzatba az épület felújítási éveinek dátumát vésték. A bejárat szomszédságában magasodik a csaknem 80 méteres Mátyás-torony, ahová 197 lépcső vezet fel. Belső terében 7 kisebb kápolnát találni, melyek egytől-egyik gazdag díszítéssel rendelkeznek. Szentélye nyújtott, a középtengely vonalán pedig egy historizáló, Máriának szentelt főoltár áll. Mögötte két ablaksoron olyan jelenetek és személyek elevenednek meg, akik valamilyen formában kötődnek a magyar koronázási szertartásokhoz.
Története
Első írásos említését egy 1247-ből származó oklevél őrzi, így a kutatók a 13. század közepére becslik a templom megépítését. 1309-ben már elég patinásnak számított ahhoz, hogy falai között koronázzák meg Károly Róbertet. Országos jelentőségét Zsigmond király 1412-es velencei hadjárata után érte el, amikor az uralkodó hazaérve először a templom falára függesztette fel a győzelmi zászlót. Hunyadi Mátyás királlyá választását követően a Nagyboldogasszony-templomban tartott szentmisén adott hálát Istennek, és később mindkét esküvőjének helyszínéül is választotta.
A török hódítások az egész várnegyedben komoly károkat okoztak, aminek következtében a Mátyás-templom egészen Buda visszafoglalásáig dzsámiként működött. A 18. század elején a jezsuita rend kezébe került, majd 1773-tól kezdve újra a főváros fennhatósága alá tartozott. Szentélye alatt több főúri család is temetkező kápolnát építtetett, 1916-ban pedig itt tartották az utolsó magyar királykoronázást. A II. világháború alatt jelentős károkat szenvedett. A templom életében igazi mérföldkövet jelentett, hogy a hazánkba látogató Szent II. János Pál pápa is imádkozott az épületben.
Mátyás-templom
A nyugati homlokzatnál található bélletes kapun még ma is megcsodálhatóak a középkori faragványok és egy meseszép rózsaablak. A gótikára jellemző csúcsíves oromzatba az épület felújítási éveinek dátumát vésték. A bejárat szomszédságában magasodik a csaknem 80 méteres Mátyás-torony, ahová 197 lépcső vezet fel. Belső terében 7 kisebb kápolnát találni, melyek egytől-egyik gazdag díszítéssel rendelkeznek. Szentélye nyújtott, a középtengely vonalán pedig egy historizáló, Máriának szentelt főoltár áll. Mögötte két ablaksoron olyan jelenetek és személyek elevenednek meg, akik valamilyen formában kötődnek a magyar koronázási szertartásokhoz.
Árak
Egész évben
Diák, nyugdíjas belépőjegy
1 000 Ft
Felnőtt belépőjegy
1 500 Ft
Családi belépőjegy (2 felnőtt + 1 gyerek)
3 500 Ft
