Rezi várrom - Rezi
Bemutatkozás
Rezi várroma a Meleg-hegy 418 m magas dolomit szikláin található. Már 1236-ban említették létezését, zalai várföld néven. Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király átadta Boldogkőért cserébe a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel szerezte meg Péc nembeli Apor.
A 14. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére. Nagy Lajos király a Lackfi fivéreknek adományozta, akiket azonban 1397-ben meggyilkoltak Luxemburgi Zsigmond hívei, vagyonukat elkobozva. 1433-ban a Gersei Pethő nemesi család kezébe került, akik fennállásuk további évszázadaiban végig birtokolták a várat.
1490-ben a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal megszerezték a várat, egy évvel később tudta csak visszafoglalni Kinizsi Pál. Ebben a hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás király által létrehozott fekete sereg.
A 16. század közepén a törökök rablótámadásai miatt megerősítették falait, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként funkcionált. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján egy mély száraz árokkal övezett, kettős tornyú, az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótoronyból állt, aminek kis létszámú őrségét gersei Pethő család alig tudta fizetni. 1589-ben az Oszmán Birodalom katonái megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátika-várat és valószínűleg ezzel együtt Rezi várát is, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Egy 1592-ben kelt oklevélben már romként említették.
A gersei Pethő család férfiágon 1729-ben kihalt, így a magyar kincstár lett a várrom tulajdonosa. 1741-ben Festetics Kristóf megvásárolta, egészen 1945-ig a Festetics család tulajdonában volt, majd a második világháború után államosították.
Autóval érkezve Reziből az útvonal végig ki van táblázva. A központi körforgalmat keleti irányban kell elhagyni, ahonnan egy jó minőségű földúton kell haladni. Az erdőhöz érve az út meredekebbé válik, melynek végén található a parkoló. Innen 15 perces sétával érhető el a Rezi várrom a KL jelzésű úton.
Rezi várromának története
A 14. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére. Nagy Lajos király a Lackfi fivéreknek adományozta, akiket azonban 1397-ben meggyilkoltak Luxemburgi Zsigmond hívei, vagyonukat elkobozva. 1433-ban a Gersei Pethő nemesi család kezébe került, akik fennállásuk további évszázadaiban végig birtokolták a várat.1490-ben a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal megszerezték a várat, egy évvel később tudta csak visszafoglalni Kinizsi Pál. Ebben a hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás király által létrehozott fekete sereg.
A 16. század közepén a törökök rablótámadásai miatt megerősítették falait, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként funkcionált. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján egy mély száraz árokkal övezett, kettős tornyú, az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótoronyból állt, aminek kis létszámú őrségét gersei Pethő család alig tudta fizetni. 1589-ben az Oszmán Birodalom katonái megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátika-várat és valószínűleg ezzel együtt Rezi várát is, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Egy 1592-ben kelt oklevélben már romként említették.
A gersei Pethő család férfiágon 1729-ben kihalt, így a magyar kincstár lett a várrom tulajdonosa. 1741-ben Festetics Kristóf megvásárolta, egészen 1945-ig a Festetics család tulajdonában volt, majd a második világháború után államosították.
