
Sárospataki vár - Sárospatak
Bemutatkozás
A Sárospataki vár Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttesei közé tartozik. Ez látható a magyar 500 forintos hátoldalán is. A Rákóczi vár teljes renoválása az 1960-as években történt, azóta meghatározó turisztikai látványosság, napjainkban évente több mint százezren keresik fel. A Rákóczi kiállítás 2003-ban elnyerte az Év Múzeuma díjat.
Az erődítmény alapjait Perényi Péter építtette az 1530-as években. Először a Vörös torony készült el, majd elkezdődtek a lakószárnyak kialakításai a toronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A Perényiek kihalása után több tulajdonosa is volt a várnak, azonban mikor I. Rákóczi György összeházasodott Lórántffy Zsuzsannával, fejedelmi birtoknak minősítették. Reneszánsz stílusjegyeket követve, rangjukhoz méltóan kibővítették az épületet, itt alakították ki a család udvartartását és innen irányították birtokaikat.
Ebben az időszakban készült el a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása, a Lorántffy-loggia, mely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. 1708-ban a Rákóczi várban tartották a szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A szabadságharc után az osztrák herceg tulajdonába került, aki kényelmes főúri palotát alakított ki belőle, és ezzel a vár védelmi jellege megszűnt.
A Rákócziak dicső kora című állandó kiállítás szabadon látogatható. Bemutatja a család történetét II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére fókuszálva, a szabadságharc eseményeit és Sárospatak 17-18. századi történelmébe enged betekintést. A Sub Rosa terem a vár egy kerek erkélyszobája, ahol a híres Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait tartották.
A Vörös torony, mely csak idegenvezetéssel tekinthető meg, az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján épült. Első emeletének magasságáig megőrizte a 16. századi állapotát. A torony tetején létesített teraszról jól belátni az egész várat, gyönyörű kilátás nyílik a Bodrogra, és Sárospatakra.
1631-től 1648-ig működött a Sárospataki vár udvarán I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. A régészeti feltárást követően az eredeti alapokra építették rá a modern épületet, melyben az ágyúöntés 17. századi munkafázisait bemutató kiállítást lehet megtekinteni. Az Olaszbástya kazamata a Vörös torony külső védelmi rendszerének fontos része volt.
A május elejétől október végéig látogatható kiállításon szakállas puskák és lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók tekinthetők meg. Az északi palotaszárny alatti pincében található a Tokaj-Hegyalja szőlészetét és borászatát bemutató kiállítás.
A sárospataki Rákóczi várhoz vezető Szent Erzsébet utcán a vár kapujáig ingyenesen lehet parkolni. A vasút- és autóbusz-állomástól gyalog körülbelül 20 perc alatt megközelíthető. A legközelebbi buszmegálló 600 méterre található.
A Sárospataki vár története
Az erődítmény alapjait Perényi Péter építtette az 1530-as években. Először a Vörös torony készült el, majd elkezdődtek a lakószárnyak kialakításai a toronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A Perényiek kihalása után több tulajdonosa is volt a várnak, azonban mikor I. Rákóczi György összeházasodott Lórántffy Zsuzsannával, fejedelmi birtoknak minősítették. Reneszánsz stílusjegyeket követve, rangjukhoz méltóan kibővítették az épületet, itt alakították ki a család udvartartását és innen irányították birtokaikat.Ebben az időszakban készült el a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása, a Lorántffy-loggia, mely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. 1708-ban a Rákóczi várban tartották a szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A szabadságharc után az osztrák herceg tulajdonába került, aki kényelmes főúri palotát alakított ki belőle, és ezzel a vár védelmi jellege megszűnt.
Kiállítások
A Rákócziak dicső kora című állandó kiállítás szabadon látogatható. Bemutatja a család történetét II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére fókuszálva, a szabadságharc eseményeit és Sárospatak 17-18. századi történelmébe enged betekintést. A Sub Rosa terem a vár egy kerek erkélyszobája, ahol a híres Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait tartották.A Vörös torony, mely csak idegenvezetéssel tekinthető meg, az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján épült. Első emeletének magasságáig megőrizte a 16. századi állapotát. A torony tetején létesített teraszról jól belátni az egész várat, gyönyörű kilátás nyílik a Bodrogra, és Sárospatakra.
1631-től 1648-ig működött a Sárospataki vár udvarán I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. A régészeti feltárást követően az eredeti alapokra építették rá a modern épületet, melyben az ágyúöntés 17. századi munkafázisait bemutató kiállítást lehet megtekinteni. Az Olaszbástya kazamata a Vörös torony külső védelmi rendszerének fontos része volt.
A május elejétől október végéig látogatható kiállításon szakállas puskák és lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók tekinthetők meg. Az északi palotaszárny alatti pincében található a Tokaj-Hegyalja szőlészetét és borászatát bemutató kiállítás.
Megközelítés
A sárospataki Rákóczi várhoz vezető Szent Erzsébet utcán a vár kapujáig ingyenesen lehet parkolni. A vasút- és autóbusz-állomástól gyalog körülbelül 20 perc alatt megközelíthető. A legközelebbi buszmegálló 600 méterre található.Árak
Egész évben
Kastély-jegy - teljes árú (Rákócziak dicső kora, időszaki kiállítások)
2 500 Ft
Kastély-jegy - kedvezményes (Rákócziak dicső kora, időszaki kiállítások)
1 250 Ft
Dupla-jegy - teljes árú (Vörös-torony tárlatvezetéssel és a Rákócziak dicső kora)
2 500 Ft
Dupla-jegy - kedvezményes (Vörös-torony tárlatvezetéssel és a Rákócziak dicső kora)
1 250 Ft
Tripla-jegy - teljes árú (Vörös-torony tárlatvezetéssel, Rákócziak dicső kora, Ágyúöntő műhely)
3 500 Ft
Tripla-jegy - kedvezményes (Vörös-torony tárlatvezetéssel, Rákócziak dicső kora, Ágyúöntő műhely)
1 750 Ft
Napijegy - teljes árú
6 000 Ft
Napijegy - kedvezményes
3 000 Ft