
Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár - Visegrád
Bemutatkozás
A római erőd és ispáni vár Visegrádon, 176 méter magason a Sibrik-dombon helyezkedik el. A Sibrik-domb Visegrád egyik legkedveltebb kirándulóhelye, csodálatos látvány tárul elénk a Dunára és a Visegrádi-hegységre.
A rómaiak már akkor felismerték, hogy a Sibrik-domb meghatározó stratégiai helye a Dunahanyarnak, ezért I. Constantinus uralkodása alatt, 325-330 körül egy erődöt építettek ide. Az erőd falai olyan erősek voltak, hogy néhol még az 1970-es években is álltak 1,5-2 méter magas falai.
A kutatások szerint a tábort viszonylag rövid időn belül, már a 4. században elhagyták. Ezen rövid idő alatt sort kerítettek az átépítésre kétszer is: a Dunára néző falba egy kaput építettek valamikor II. Constantinus ideje alatt, majd pár évvel később ennek a helyére egy nagyméretű tornyot. Az erődöt egy úgynevezett vallum (kettős árok) vette körül. Az 5. században már a kvádok lakták, de őket is hamar elsöpörte a népvándorlás.
Később, a 8-9. században szlávok foglalták el a helyet, akik Visegrádnak nevezték el. Szent István király a volt római erőd megerősítése által kialakult az ispáni vár. 1074-ben, mikor Salamon király elbukott, Visegrád jelentőségét vesztette, így az ispáni székhelyet Esztergomba helyezték át. Ez volt 1083-ban az elbukott Salamon király örző helye.
Valamikor utána a lakótorony leégett, erről nincs adat, hogy valamikor helyreállították volna. A várat még használták a tatárjárásig, a kutatások alapján még egy pénzverde is működött a vár területén, valamikor IV. Béla ifjabb király idejében. Az ispáni várat végleg az 1242-es tatárjárás alkalmával pusztították el.
A visegrádi római erőd és ispáni vár könnyen megközelíthető autóval vagy akár gyalogosan is. A jól kialakított utaknak köszönhetően biciklivel és segway-el is kényelmesen eljuthatnak a Sibrik-dombra.
A Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár története
A rómaiak már akkor felismerték, hogy a Sibrik-domb meghatározó stratégiai helye a Dunahanyarnak, ezért I. Constantinus uralkodása alatt, 325-330 körül egy erődöt építettek ide. Az erőd falai olyan erősek voltak, hogy néhol még az 1970-es években is álltak 1,5-2 méter magas falai. A kutatások szerint a tábort viszonylag rövid időn belül, már a 4. században elhagyták. Ezen rövid idő alatt sort kerítettek az átépítésre kétszer is: a Dunára néző falba egy kaput építettek valamikor II. Constantinus ideje alatt, majd pár évvel később ennek a helyére egy nagyméretű tornyot. Az erődöt egy úgynevezett vallum (kettős árok) vette körül. Az 5. században már a kvádok lakták, de őket is hamar elsöpörte a népvándorlás.
Később, a 8-9. században szlávok foglalták el a helyet, akik Visegrádnak nevezték el. Szent István király a volt római erőd megerősítése által kialakult az ispáni vár. 1074-ben, mikor Salamon király elbukott, Visegrád jelentőségét vesztette, így az ispáni székhelyet Esztergomba helyezték át. Ez volt 1083-ban az elbukott Salamon király örző helye.
Valamikor utána a lakótorony leégett, erről nincs adat, hogy valamikor helyreállították volna. A várat még használták a tatárjárásig, a kutatások alapján még egy pénzverde is működött a vár területén, valamikor IV. Béla ifjabb király idejében. Az ispáni várat végleg az 1242-es tatárjárás alkalmával pusztították el.