Szanda vár romja - Szanda
Bemutatkozás
A Szandán található Várhegy talán az egyik legszebb vulkáni csúcsnak mondható a Cserhát szívében. Itt építették fel ismeretlen körülmények között az 529 méter magason álló Szandavárat, melynek ma már csak a maradványai láthatók.
A várról írt első feljegyzések a 14. századból származnak, amikor 1546-ban a törökök elfoglalták Szandavárat, amit később, 1551-ben balassagyarmati katonák foglaltak vissza. A katonák puskaporral felrobbantották a várat, amelyre ma már csak pár megmaradt faltöredék emlékeztet.
Első írásos említse 1301-ből való, ahol királyi várként említik. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király eladományozta a várat, aminek ezután több tulajdonosa is volt. Mátyás király idejében a Báthory-család birtokában állt, majd 1546-ban a törökök elfoglalták. Tinódi Lantos Sebestyén jegyzetei szerint 1550 augusztusában a szandai várkapitány, Hubiár aga és a Hollókői vár parancsnoka, Kapitán György között egy párviadalt történt, ami végül döntetlennel zárult le.
1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány vezetésével a balassagyarmati magyar vitézek behatoltak a Szandavárba, hogy megbosszulják a törökök fosztogatásait. Az őrség nagy részét megölték, a többieket rabul ejtették. Miután a magyar csapatok elvonultak, szintén puskaporral robbantották fel a várfalakat és az épületeket.
Napjainkban már csak a sziklás hegy peremén álló öregtorony és a vízgyűjtő kerek falai emlékeztetnek az egykori Szandavárra. Az innen nyíló panoráma miatt és a történelmi emlékek miatt kihagyhatatlan pontja a Cserhátnak.
Tiszta időben akár a Börzsönytől a Mátráig húzódó hullámzó tájat is látni lehet, de a figyelmesek a Budai- és a Visegrádi-hegységet is könnyen azonosíthatják. A vár alatt egy különleges geológiai képződmény rejtőzik, amelyet csak nagyon ritkán lehet látni. Az andezit oszlopos elválása igazi csoda, a kihűlő lávafolyás az üledékes kőzetek repedéseibe folyt bele és látványos oszlopokká hűtötte azt.
Az autóval érkezők számára ingyenes parkolási lehetőség biztosított a Szondi úton, ahonnan a K jelzést, majd az elágazásnál a KL jelzést követve könnyen eljuthatnak Szandavár romjaihoz.
A Szanda vár története
A várról írt első feljegyzések a 14. századból származnak, amikor 1546-ban a törökök elfoglalták Szandavárat, amit később, 1551-ben balassagyarmati katonák foglaltak vissza. A katonák puskaporral felrobbantották a várat, amelyre ma már csak pár megmaradt faltöredék emlékeztet. Első írásos említse 1301-ből való, ahol királyi várként említik. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király eladományozta a várat, aminek ezután több tulajdonosa is volt. Mátyás király idejében a Báthory-család birtokában állt, majd 1546-ban a törökök elfoglalták. Tinódi Lantos Sebestyén jegyzetei szerint 1550 augusztusában a szandai várkapitány, Hubiár aga és a Hollókői vár parancsnoka, Kapitán György között egy párviadalt történt, ami végül döntetlennel zárult le.
1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány vezetésével a balassagyarmati magyar vitézek behatoltak a Szandavárba, hogy megbosszulják a törökök fosztogatásait. Az őrség nagy részét megölték, a többieket rabul ejtették. Miután a magyar csapatok elvonultak, szintén puskaporral robbantották fel a várfalakat és az épületeket.
Napjainkban
Napjainkban már csak a sziklás hegy peremén álló öregtorony és a vízgyűjtő kerek falai emlékeztetnek az egykori Szandavárra. Az innen nyíló panoráma miatt és a történelmi emlékek miatt kihagyhatatlan pontja a Cserhátnak.Tiszta időben akár a Börzsönytől a Mátráig húzódó hullámzó tájat is látni lehet, de a figyelmesek a Budai- és a Visegrádi-hegységet is könnyen azonosíthatják. A vár alatt egy különleges geológiai képződmény rejtőzik, amelyet csak nagyon ritkán lehet látni. Az andezit oszlopos elválása igazi csoda, a kihűlő lávafolyás az üledékes kőzetek repedéseibe folyt bele és látványos oszlopokká hűtötte azt.
