Széchenyi kastély - Nagycenk
Bemutatkozás
A Széchenyi-kastély a felújítási munkálatok ideje alatt zárva tart! A kastély parkja és a Széchényi-mauzóleum zavartalanul látogatható!
A nagycenki Széchenyi-kastély építését 1750 környékén Széchényi Antal kezdeményezte a kiscenki majorház helyén, aminek falait fel is használta. A bejárat és a kastély között egy pompázó franciakert is húzódott. A kastélyban egy nagyterem, kétszintes kápolna és színháztermek is kiépítésre kerültek.
Csak ezután, 1783-ban költözött be Széchényi Antal unokaöccsével, Széchényi Ferenccel a kastélyba. Itt került elhelyezésre több tízezer darabból álló híres gyűjteménye, ami kéziratokból, könyvekből, érmékből és térképekből állt. Ekkor az uradalmi központot áthelyezték Nagycenkre, aminek az átépíttetését Ringer József végezte el 1799-ben.
Az épületegyüttes ekkor kapta meg klasszicista homlokzatát, amelyen egy erkély is elhelyezésre került. Széchényi Ferenc halála után a birtok fiára, Istvánra maradt, aki 1834-1840 között Hild Ferdinánd építésszel felújíttatta, kibővíttette a Széchenyi-kastélyt. Ekkor a kastély mindkét oldalára egy csatlakozó szárnyat emeltek, ahová már a külföldi utazások során megismert technikai újításokat is beépítették: a fürdőszobát és a vízöblítéses toalettet, illetve ekkor lett bevezetve a gázvilágítás is. Miután Széchenyi István meghalt, fiára, Bélára hagyta a birtokot, aki az épületen már csak kisebb alakításokat hajtott végre.
A kastély körül annál nagyobb változásokat vitt végbe, ugyanis feleségével, Erdődy Hannával számos növényritkaságot telepítettek be a kastély kertjébe. Sajnos a II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben és a kertben is. A kastély és a község 1945-ig volt a Széchenyi-család birtoka. Miután a kastélyt felújították, 1973-ban megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum. Hazánk egyik legnagyobb alapterületű múzeuma a Széchenyi-család életét és Széchenyi István történetét mutatja meg a látogatóknak.
Az épület keleti részén található a méntelep, a nyugati oldalon pedig a Vörös-kastélyban jelenleg kastélyszálló működik. A Széchenyi-kastély a korhű klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastély-építészetének egyik legkiemelkedőbb alkotása.
A nagycenki Széchenyi-kastély építését 1750 környékén Széchényi Antal kezdeményezte a kiscenki majorház helyén, aminek falait fel is használta. A bejárat és a kastély között egy pompázó franciakert is húzódott. A kastélyban egy nagyterem, kétszintes kápolna és színháztermek is kiépítésre kerültek.
A Széchenyi kastély története
Csak ezután, 1783-ban költözött be Széchényi Antal unokaöccsével, Széchényi Ferenccel a kastélyba. Itt került elhelyezésre több tízezer darabból álló híres gyűjteménye, ami kéziratokból, könyvekből, érmékből és térképekből állt. Ekkor az uradalmi központot áthelyezték Nagycenkre, aminek az átépíttetését Ringer József végezte el 1799-ben.Az épületegyüttes ekkor kapta meg klasszicista homlokzatát, amelyen egy erkély is elhelyezésre került. Széchényi Ferenc halála után a birtok fiára, Istvánra maradt, aki 1834-1840 között Hild Ferdinánd építésszel felújíttatta, kibővíttette a Széchenyi-kastélyt. Ekkor a kastély mindkét oldalára egy csatlakozó szárnyat emeltek, ahová már a külföldi utazások során megismert technikai újításokat is beépítették: a fürdőszobát és a vízöblítéses toalettet, illetve ekkor lett bevezetve a gázvilágítás is. Miután Széchenyi István meghalt, fiára, Bélára hagyta a birtokot, aki az épületen már csak kisebb alakításokat hajtott végre.
Széchenyi István Emlékmúzeum
A kastély körül annál nagyobb változásokat vitt végbe, ugyanis feleségével, Erdődy Hannával számos növényritkaságot telepítettek be a kastély kertjébe. Sajnos a II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben és a kertben is. A kastély és a község 1945-ig volt a Széchenyi-család birtoka. Miután a kastélyt felújították, 1973-ban megnyílt a Széchenyi István Emlékmúzeum. Hazánk egyik legnagyobb alapterületű múzeuma a Széchenyi-család életét és Széchenyi István történetét mutatja meg a látogatóknak.Az épület keleti részén található a méntelep, a nyugati oldalon pedig a Vörös-kastélyban jelenleg kastélyszálló működik. A Széchenyi-kastély a korhű klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastély-építészetének egyik legkiemelkedőbb alkotása.
Árak
Egész évben
6 éves kor alatt
Ingyenes
Parklátogatói jegy
500 Ft
Családi belépőjegy
9 000 Ft
Diák, nyugdíjas belépőjegy
1 950 Ft
Teljes árú belépőjegy
3 900 Ft
Családi belépőjegy (mauzóleum)
3 000 Ft
Diák, nyugdíjas belépőjegy (mauzóleum)
750 Ft
Teljes árú belépőjegy (mauzóleum)
1 500 Ft
