Szelim-barlang - Tatabánya
Bemutatkozás
A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található Szelim-barlang a Gerecse fokozottan védett barlangjai közé tartozik. A tatabányai Kő-hegy peremén, a Kő-hegy meredek, nyugati oldalának a sziklafalában, Tatabánya belterületének a közelében, Bánhidán, 289 méter tengerszint feletti magasságban van a főbejárata. A szomszédos Turul-emlékműtől kis ösvény vezet a barlanghoz. Jelentős régészeti lelőhely, amelyhez sok középkori történet fűződik.
Az egyik történet szerint a tatár támadások idején a környező falvak lakossága a barlangban keresett menedéket. Amikor egy János nevű kisfiú szomjas lett és hangosan sírni kezdett, az édesanyja elvitte a közeli forráshoz. A tatárok azonban ott elfogták őket, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután a fegyvertelen lakosságon rajtaütöttek, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. A történet igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze azonban megtalálható a János-forrás.
Egy másik, kevésbé ismert verzió szerint az egyik vértesi, talán a vitányvári várnagy neje és a gyermeke itt vizet és menedéket keresett, de elutasították a benne rejtőzködő lakók. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt és bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták. Mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején egy nagy lyukat ástak. A meglazult boltozat lezuhant, maga alá temette a menekülőket és két helyen kidöntötte a barlang oldalfalait.
Az egyik történet szerint a tatár támadások idején a környező falvak lakossága a barlangban keresett menedéket. Amikor egy János nevű kisfiú szomjas lett és hangosan sírni kezdett, az édesanyja elvitte a közeli forráshoz. A tatárok azonban ott elfogták őket, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután a fegyvertelen lakosságon rajtaütöttek, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. A történet igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze azonban megtalálható a János-forrás.
Egy másik, kevésbé ismert verzió szerint az egyik vértesi, talán a vitányvári várnagy neje és a gyermeke itt vizet és menedéket keresett, de elutasították a benne rejtőzködő lakók. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt és bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták. Mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején egy nagy lyukat ástak. A meglazult boltozat lezuhant, maga alá temette a menekülőket és két helyen kidöntötte a barlang oldalfalait.
