Szent Kereszt ferences templom - Vác
Bemutatkozás
Barátok templomának és Vártemplomnak is nevezik a ferences rend számára felhúzott, büszke épületet a váci Géza király téren. Mindegy, hogy egy városnéző túrán vesz részt az ember, egy hajó fedélzetéről szemléli a partot vagy épp a Ligeti-tó környékét fedezi fel, a Szent Kereszt templom valósággal vonzza magára a tekintetet. Alapkövét 1721. május 8-án tették le, a munkálatok pedig egészen 1766-ig húzódtak. 2018-ban született döntés arról, hogy a hozzákapcsolódó kolostorral együtt megérett a felújításra. A főoltár jelenleg is fel van állványozva, de hajója továbbra is nyitva áll a látogatók előtt.
Története
A Szent Kereszt templom Vác legrégebbi pontján áll, közel ahhoz a helyhez, ahol hajdan még I. Géza palotája állt. A király 1074-ben tartózkodott a város területén a később szentté avatott I. Lászlóval, pár nappal a mogyoródi csata előtt. Az ő nevéhez fűződik Vác első temploma is, a Szarvas Boldogasszony. A román stílusú épület a tatár pusztítás következtében 1241-ben elpusztult, helyére István püspök húzatott fel egy gót stílusú székesegyházat. Fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, ekkoriban több fejlesztésen is átesett. A török hódoltság időszakában a földdel tették egyenlővé és csak törmelékei maradtak fent.
Az alapkő letételét gróf Koháry István adománya és a helyiek összefogása tette lehetővé. Elsőként a szentély és a kolostor egyik oldala készült el, 1726-ban. Két évvel később négy oltárral bővült, melyeken Szent Ferenc, Szent Antal és a Fájdalmas Szűz alakjai jelennek meg, valamint egy Betlehemi jelenet. 1735-re már a torony, az első orgona és a főoltár is a helyén volt, mely hazánk legnagyobb fából faragott, barokk oltára. A kolostor 1751-re készült el, a templomot pedig 1766-ban szentelték fel.
Megközelítés
A Szent Kereszt templom autóval a Budapesti főútról közelíthető meg, gyalogosan pedig egy várlépcső vezet a József Attila sétányról az épülethez. A Géza téren sok férőhelyes parkoló áll a vendégek részére.
Története
A Szent Kereszt templom Vác legrégebbi pontján áll, közel ahhoz a helyhez, ahol hajdan még I. Géza palotája állt. A király 1074-ben tartózkodott a város területén a később szentté avatott I. Lászlóval, pár nappal a mogyoródi csata előtt. Az ő nevéhez fűződik Vác első temploma is, a Szarvas Boldogasszony. A román stílusú épület a tatár pusztítás következtében 1241-ben elpusztult, helyére István püspök húzatott fel egy gót stílusú székesegyházat. Fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, ekkoriban több fejlesztésen is átesett. A török hódoltság időszakában a földdel tették egyenlővé és csak törmelékei maradtak fent.
Az alapkő letételét gróf Koháry István adománya és a helyiek összefogása tette lehetővé. Elsőként a szentély és a kolostor egyik oldala készült el, 1726-ban. Két évvel később négy oltárral bővült, melyeken Szent Ferenc, Szent Antal és a Fájdalmas Szűz alakjai jelennek meg, valamint egy Betlehemi jelenet. 1735-re már a torony, az első orgona és a főoltár is a helyén volt, mely hazánk legnagyobb fából faragott, barokk oltára. A kolostor 1751-re készült el, a templomot pedig 1766-ban szentelték fel.
Megközelítés
A Szent Kereszt templom autóval a Budapesti főútról közelíthető meg, gyalogosan pedig egy várlépcső vezet a József Attila sétányról az épülethez. A Géza téren sok férőhelyes parkoló áll a vendégek részére.
