
Tájház - Kisköre
Bemutatkozás
A Tisza-tó partján fekvő Kiskörét nem csak tiszta vizű strandja miatt érdemes meglátogatni, hiszen a több mint 700 éves múltra visszatekintő település gazdag népművészeti és építészeti örökséggel bír. A város történeti kincseit a helyi Tájházban őrzik. A gyűjtemény legnagyobb szeletét az alföldi paraszti kultúra hagyta az utókorra.
A kiállítási anyagnak otthont adó épületben egy gerendára vésett dátum tanúsítja, hogy 1856-ból származik. A módos paraszti ház rekonstrukciója nem jött volna létre a helyi lakosok hozzájárulása nélkül, de még így is 10 évbe telt, mire a gyűjtőmunka végére értek. A múzeum végül 1987-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt és azóta is fontos szerepet vállal a köznevelésben, illetve a hagyományőrzésben.
A több mint 150 éves épületben a látogatók megismerkedhetnek a földműves parasztság élet- és munkakörülményeivel. A vályogfalú, nádtetős otthon tornácán ácsorogva megelevenedik az udvar és az ember úgy érezheti, mintha bármelyik pillanatban előbukkanhatnának a ház egykori tulajdonosai. A múzeum falain belül három autentikusan berendezett helyiség várja az érdeklődőket.
A tiszta szobában egy hatalmas kemence, két tornyos ágy, egy korabeli bölcső és egy dikó őrzi a hajdani lakók emlékét. A falakon művészi igénnyel megfestett cseréptányérok sorakoznak, a térség mély vallásosságáról pedig a szakrális ereklyék tesznek tanúbizonyságot. A konyhába lépve testközelből lehet megcsodálni a beépített tűzhelyet, ahol nap mint nap friss kenyeret sütött a gazdasszony. A füstölő az évenkénti disznóvágásról regél, hiszen ennek segítségével tartósították az állat húsát és szalonnáját.
A konyhából nyíló kamra számtalan használati tárgyat, fazekasremeket és textíliát foglal magába. A helyiség csúcspontját a korabeli állapotában megőrzött szövőszék jelenti. A még működőképes kelmeképzőt ki is próbálhatják az érkezők. A belső tér mellett az udvar is külön figyelmet érdemel, ugyanis egy szabadtéri kemencét és egy lovaskocsit is meg lehet szemlélni. A kerti részen kialakított színpad kisebb rendezvények, foglalkozások lebonyolítására alkalmas.
Története
A kiállítási anyagnak otthont adó épületben egy gerendára vésett dátum tanúsítja, hogy 1856-ból származik. A módos paraszti ház rekonstrukciója nem jött volna létre a helyi lakosok hozzájárulása nélkül, de még így is 10 évbe telt, mire a gyűjtőmunka végére értek. A múzeum végül 1987-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt és azóta is fontos szerepet vállal a köznevelésben, illetve a hagyományőrzésben.
Kiállítás
A több mint 150 éves épületben a látogatók megismerkedhetnek a földműves parasztság élet- és munkakörülményeivel. A vályogfalú, nádtetős otthon tornácán ácsorogva megelevenedik az udvar és az ember úgy érezheti, mintha bármelyik pillanatban előbukkanhatnának a ház egykori tulajdonosai. A múzeum falain belül három autentikusan berendezett helyiség várja az érdeklődőket. A tiszta szobában egy hatalmas kemence, két tornyos ágy, egy korabeli bölcső és egy dikó őrzi a hajdani lakók emlékét. A falakon művészi igénnyel megfestett cseréptányérok sorakoznak, a térség mély vallásosságáról pedig a szakrális ereklyék tesznek tanúbizonyságot. A konyhába lépve testközelből lehet megcsodálni a beépített tűzhelyet, ahol nap mint nap friss kenyeret sütött a gazdasszony. A füstölő az évenkénti disznóvágásról regél, hiszen ennek segítségével tartósították az állat húsát és szalonnáját.
A konyhából nyíló kamra számtalan használati tárgyat, fazekasremeket és textíliát foglal magába. A helyiség csúcspontját a korabeli állapotában megőrzött szövőszék jelenti. A még működőképes kelmeképzőt ki is próbálhatják az érkezők. A belső tér mellett az udvar is külön figyelmet érdemel, ugyanis egy szabadtéri kemencét és egy lovaskocsit is meg lehet szemlélni. A kerti részen kialakított színpad kisebb rendezvények, foglalkozások lebonyolítására alkalmas.
Árak
Egész évben
Belépés
Ingyenes