Szentháromság-szobor - Budapest
Bemutatkozás
A Budai Várnegyedbe látogató turisták minden évben előszeretettel keresik fel a barokk stílusban kialakított Szentháromság teret, valamint a közepén magasodó Szentháromság-szobrot. Budapest legrégebbi emlékoszlopát a 18. század elején avatták fel és azóta is a főváros egyik emblematikus téreleme.
Története
Első ízben 1694-ben született meg a szobor felállításának ötlete a budai tanács ülésén. Az alkotás a 3 évvel korábban lezajló pestisjárvány ekhója: egyrészt a város háláját hivatott kifejezni, amiért épségben átvészelték a betegséget, másrészt pedig védelmet reméltek tőle egy újabb járvány elől. A mű első verzióját 1706-ban állították fel Ceresola Vereio építész és Feretti Bernát kőfaragó elképzelései szerint. A ma is látogatható oszlopot Ungleich Fülöp kezei formázták meg, a rajta levő lélegzetelállító domborműveket pedig Hörger Antalnak köszönheti az utókor.
A Szentháromság-szobor
A hatszögletű obeliszk párkányain jeles vallási személyek elevenednek meg. A látogatók megszemlélhetik Szent Rókust, a feszületet tartó Szent Jánost és Szent Kristófot is, amint a gyermek Jézust hordozza vállán. A lángoló szívű Szent Ágoston és nyilaktól sebzett Szent Sebestyén alakja is kiemelkedő elemei a kompozíciónak. Közvetlenül a párkány feletti kiugró részen található Szűz Mária, Keresztelő Szent János és Xaveri Szent Ferenc alakja. A talapzatot angyalok tarkítják, legfelül pedig az Atya, a Fiú és a Szentlélek ábrázolása tekint le a térre.
A párkány alatt három domborművet lehet felfedezni. Az első Dávid király bűnbánó könyörgése, míg a második a pestis borzalmait festi le. A harmadik dombormű a Szentháromság-emléket ábrázolja. Közöttük három címert is helyet kapott: egy a császár, egy Buda és egy Magyarország tiszteletére.
Története
Első ízben 1694-ben született meg a szobor felállításának ötlete a budai tanács ülésén. Az alkotás a 3 évvel korábban lezajló pestisjárvány ekhója: egyrészt a város háláját hivatott kifejezni, amiért épségben átvészelték a betegséget, másrészt pedig védelmet reméltek tőle egy újabb járvány elől. A mű első verzióját 1706-ban állították fel Ceresola Vereio építész és Feretti Bernát kőfaragó elképzelései szerint. A ma is látogatható oszlopot Ungleich Fülöp kezei formázták meg, a rajta levő lélegzetelállító domborműveket pedig Hörger Antalnak köszönheti az utókor.
A Szentháromság-szobor
A hatszögletű obeliszk párkányain jeles vallási személyek elevenednek meg. A látogatók megszemlélhetik Szent Rókust, a feszületet tartó Szent Jánost és Szent Kristófot is, amint a gyermek Jézust hordozza vállán. A lángoló szívű Szent Ágoston és nyilaktól sebzett Szent Sebestyén alakja is kiemelkedő elemei a kompozíciónak. Közvetlenül a párkány feletti kiugró részen található Szűz Mária, Keresztelő Szent János és Xaveri Szent Ferenc alakja. A talapzatot angyalok tarkítják, legfelül pedig az Atya, a Fiú és a Szentlélek ábrázolása tekint le a térre.
A párkány alatt három domborművet lehet felfedezni. Az első Dávid király bűnbánó könyörgése, míg a második a pestis borzalmait festi le. A harmadik dombormű a Szentháromság-emléket ábrázolja. Közöttük három címert is helyet kapott: egy a császár, egy Buda és egy Magyarország tiszteletére.
