Szentháromság tér - Budapest
Bemutatkozás
A Szentháromság tér a Budai Várnegyed szívében terül el, szépsége és nagy múltja miatt minden évben sok látogató kíváncsiságát csigázza fel. A főváros leggyönyörűbb terén páratlan építészeti remekművek ölelésében élvezhetik ki a turisták a várnegyedet belengő egyedi hangulatot. Történelem rajongóknak és fotósoknak igazi bakancslistás hely.
A középkorban a területet még utcák és szűk sikátorok tarkították, közöttük pedig lakóházak emelkedtek. Történetében a 1686-os év hozott fordulatot, amikor Buda visszavétele alatt a házcsoportok nagy részét lerombolták. Látva a romok siralmas állapotát, újjáépítés helyett a város vezetősége térré alakíttatta a Tárnok utca, Országház utca és a Hess András tér találkozásánál álló területet. A Szentháromság-oszlopot a 18. század első éveiben emelték, abból a célból, hogy emlékeztessék és megóvják a lakosságot egy újabb pestisjárványtól. Az oszlopot 1713-ban a ma is látható Szentháromság-szobor váltotta fel. A 19. század vége felé megnyitották a tér délkeleti oldalát is, ami így megnyílt a Halászbástya felé.
A barokk stílusban beépített tér legmeghatározóbb látványeleme a Mátyás-templom vagy más néven Nagyboldogasszony-templom. Ez a várnegyed egyetlen olyan katolikus épülete, mely napjainkban is a hitélet színteréül szolgál. A középkorban a német ajkú lakosságnak volt a gyülekezőhelye. A templom jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a királyi udvar tagjai is előszeretettel látogatták. Mátyás király például mindkét esküvőjét az épület falai közt tartotta, de sok elhunyt uralkodót is ezen a helyen ravataloztak fel.
A Szentháromság tér másik építészeti csodája a neogótikus stílusban megalkotott Pénzügyminisztérium. Az épület 1904-ben került átadásra, Fellner Sándor tervei alapján. Belül egy 300 fős báltermet rejt, egy márvánnyal díszített aulát és több faburkolatos, kandallós tanácstermet. Hosszú évtizedeken át a Művészeti Egyetem kollégiumaként használták, az 1956-os diákmozgalomnak is otthont adott.
Története
A középkorban a területet még utcák és szűk sikátorok tarkították, közöttük pedig lakóházak emelkedtek. Történetében a 1686-os év hozott fordulatot, amikor Buda visszavétele alatt a házcsoportok nagy részét lerombolták. Látva a romok siralmas állapotát, újjáépítés helyett a város vezetősége térré alakíttatta a Tárnok utca, Országház utca és a Hess András tér találkozásánál álló területet. A Szentháromság-oszlopot a 18. század első éveiben emelték, abból a célból, hogy emlékeztessék és megóvják a lakosságot egy újabb pestisjárványtól. Az oszlopot 1713-ban a ma is látható Szentháromság-szobor váltotta fel. A 19. század vége felé megnyitották a tér délkeleti oldalát is, ami így megnyílt a Halászbástya felé.
Látnivalók
A barokk stílusban beépített tér legmeghatározóbb látványeleme a Mátyás-templom vagy más néven Nagyboldogasszony-templom. Ez a várnegyed egyetlen olyan katolikus épülete, mely napjainkban is a hitélet színteréül szolgál. A középkorban a német ajkú lakosságnak volt a gyülekezőhelye. A templom jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a királyi udvar tagjai is előszeretettel látogatták. Mátyás király például mindkét esküvőjét az épület falai közt tartotta, de sok elhunyt uralkodót is ezen a helyen ravataloztak fel.A Szentháromság tér másik építészeti csodája a neogótikus stílusban megalkotott Pénzügyminisztérium. Az épület 1904-ben került átadásra, Fellner Sándor tervei alapján. Belül egy 300 fős báltermet rejt, egy márvánnyal díszített aulát és több faburkolatos, kandallós tanácstermet. Hosszú évtizedeken át a Művészeti Egyetem kollégiumaként használták, az 1956-os diákmozgalomnak is otthont adott.
