Assisi Szent Ferenc-templom - Budapest
Bemutatkozás
A templom hétfőnként 17-18 óra között, valamint a szentmisék után látogatható! Előre egyeztetett időpontban idegenvezetés is kérhető!
Ha Ferencváros főutcája a Ráday utca, akkor a Kálvin tértől sétálva a Bakáts térre érünk, amit méltán nevezhetünk a kerület főterének is. Mind az utca, mind a tér szépen őrzi a 19. századi Pest hangulatát. A tér egészét az Assisi Szent Ferenc-templom uralja, amely értékes célpontja lehet egy budapesti városnéző túrának.
Története
1822-ban épült egy ideiglenes templom, melynek helyét már csak tábla őrzi, innentől számítjuk az önálló plébánia megszületését. A kerület népességének gyors növekedése és a formálódó fővárosi szerepkör indította a várost arra, hogy „díszes és nagy” templom építését tűzze napirendre. Az épületre kiírt pályázaton Steindl Imre neogótikus tervét megelőzve Ybl Miklós neoromán elképzelése győzött. A főváros felkérésére Erzsébet királynő fővédnökként vezette az adományozók listáját. A felszentelésre 1879-ben került sor, a korabeli közvélemény az új főváros egyik reprezentatív középületeként, a fejlődés kiemelkedő eredményeként értékelte. A berendezés végleges formáját a 20. század elején nyerte el.
2022-re megújult a templom és az épületet körbeölelő Bakáts tér, amely a Nagykörút mellett, de annak zajától mentesen őrzi meghittségét. A Dunára néző teret szegélyező Ráday utca a maga vendéglátóteraszaival, színes művészeti kínálatával jól illeszkedik a barátságos, emberléptékű környezethez.
Látnivalók
Az impozáns épület a historizmus szellemében a román kori keresztény bazilikák formavilágát őrzi, francia példa alapján. Homlokzati középtornya 66 méter magasra nyúlik. A kereszt alakú alaprajz három hosszanti és egy kereszthajót foglal magába, két mellékoltárral és a szentélyben található, a szemet magára irányító főoltárral. A kereszthajó és a szentély alatt található az eredeti, színes-gazdag díszítőfestést őrző, 22 oszlopos altemplom, amely Ybl életművében is kiemelkedő jelentőségű alkotás.
Ma már meghökkentő, de Ybl Miklós szerződése úgy szólt, hogy nem csak az épület, hanem a teljes berendezés tervezését vállalta. Vagyis az épületet a berendezésével együtt egységes műként képzelte el. A famunkákat Thék Endre, a fémmunkákat Jungfer Gyula készítette, a falképeket Lotz Károly és Than Mór jegyzi – a korszak legjobbjai. Ebben az összművészeti programban mester és munkatársai terveztek mindent a szószéktől a padokig, a gyóntatószékektől a sekrestye berendezéséig. A Dunára néző, jellegzetes román bélletes főkapu domborművein Krisztus és két angyal mellett megjelenik a belső tér egyik jellemző motívuma, a sárkány
Ismertetőnket Kurtz Vilmos templomépítő ferences plébános gondolataival zárjuk: „Csak a törpe kapkod a látszat után, s mi nem akartunk korunk e művére ily vádakat hárítani.”
Ha Ferencváros főutcája a Ráday utca, akkor a Kálvin tértől sétálva a Bakáts térre érünk, amit méltán nevezhetünk a kerület főterének is. Mind az utca, mind a tér szépen őrzi a 19. századi Pest hangulatát. A tér egészét az Assisi Szent Ferenc-templom uralja, amely értékes célpontja lehet egy budapesti városnéző túrának.
Története
1822-ban épült egy ideiglenes templom, melynek helyét már csak tábla őrzi, innentől számítjuk az önálló plébánia megszületését. A kerület népességének gyors növekedése és a formálódó fővárosi szerepkör indította a várost arra, hogy „díszes és nagy” templom építését tűzze napirendre. Az épületre kiírt pályázaton Steindl Imre neogótikus tervét megelőzve Ybl Miklós neoromán elképzelése győzött. A főváros felkérésére Erzsébet királynő fővédnökként vezette az adományozók listáját. A felszentelésre 1879-ben került sor, a korabeli közvélemény az új főváros egyik reprezentatív középületeként, a fejlődés kiemelkedő eredményeként értékelte. A berendezés végleges formáját a 20. század elején nyerte el.
2022-re megújult a templom és az épületet körbeölelő Bakáts tér, amely a Nagykörút mellett, de annak zajától mentesen őrzi meghittségét. A Dunára néző teret szegélyező Ráday utca a maga vendéglátóteraszaival, színes művészeti kínálatával jól illeszkedik a barátságos, emberléptékű környezethez.
Látnivalók
Az impozáns épület a historizmus szellemében a román kori keresztény bazilikák formavilágát őrzi, francia példa alapján. Homlokzati középtornya 66 méter magasra nyúlik. A kereszt alakú alaprajz három hosszanti és egy kereszthajót foglal magába, két mellékoltárral és a szentélyben található, a szemet magára irányító főoltárral. A kereszthajó és a szentély alatt található az eredeti, színes-gazdag díszítőfestést őrző, 22 oszlopos altemplom, amely Ybl életművében is kiemelkedő jelentőségű alkotás.
Ma már meghökkentő, de Ybl Miklós szerződése úgy szólt, hogy nem csak az épület, hanem a teljes berendezés tervezését vállalta. Vagyis az épületet a berendezésével együtt egységes műként képzelte el. A famunkákat Thék Endre, a fémmunkákat Jungfer Gyula készítette, a falképeket Lotz Károly és Than Mór jegyzi – a korszak legjobbjai. Ebben az összművészeti programban mester és munkatársai terveztek mindent a szószéktől a padokig, a gyóntatószékektől a sekrestye berendezéséig. A Dunára néző, jellegzetes román bélletes főkapu domborművein Krisztus és két angyal mellett megjelenik a belső tér egyik jellemző motívuma, a sárkány
Ismertetőnket Kurtz Vilmos templomépítő ferences plébános gondolataival zárjuk: „Csak a törpe kapkod a látszat után, s mi nem akartunk korunk e művére ily vádakat hárítani.”
