Bányászati Múzeum - Sopron
Bemutatkozás
A Bányászati Múzeum látogatása 2023. április 30-ig szünetel!
A római alapokra 1297 és 1340 között épült fel a várárokkal ellátott 8-10 m magas várfal, melynek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai. Zsigmond király uralkodása alatt az épület jelentősen bővült és a reneszánsz jegyében átalakult, melynek nyomai ma is is felfedezhetők. A 16-17. században városkapitányok szálláshelyeként funkcionált, majd az Esterházy család birtokába kerülésétől új korszak kezdődött, az épület ekkor nyerte el barokk arculatát.
A múzeumnak otthont adó épület a magyarországi bányászat tárgyi emlékeit, dokumentum és fotóanyagát őrzi és mutatja be. Az állandó kiállítások a bányászati szempontból értékes ásványokat, kőzeteket, a bányászat iparművészeti és képzőművészeti emlékeit, a magyarországi bányászat évezredes történetét, kiemelten a bányászati felsőoktatás történetét dolgozza fel. A bányászati termelés történetét bányarekonstrukciók szemléltetik, az őskortól napjainkig. A Mitől működik? című, a legmodernebb muzeológiai és informatikai alkalmazásokat, módszereket felhasználó Látványtár a bányászat energiahasznosításának történetét kíséri végig az emberi erőtől a villamos energia felhasználásáig. A Látványtárban a látogatók virtuálisan betekinthetnek és kutathatnak a múzeumi raktárakban, mely több ezer műtárgyat, történeti fotót és térképet tartalmaz.
A digitális érmetár a legjelentősebb magyar forgalmi és bányapénzeket jeleníti meg. A múzeum Élménybányája a gyermekek birodalma, ahol mindenki kis bányásszá válhat, felöltheti a bányászsisakot, vagy a farbőrt, lecsúszhat a bányába, közlekedhet szűk és sötét vágatokban, utazhat csillében, kipróbálhatja a középkori vízkiemelő szerkezetet. Kiállításaink három nyelven hozzáférhető QR kóddal ellátottak, valamint akadálymentesítettek (vakok és gyengénlátók, siketek és nagyothallók, valamint mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetők).
A római alapokra 1297 és 1340 között épült fel a várárokkal ellátott 8-10 m magas várfal, melynek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai. Zsigmond király uralkodása alatt az épület jelentősen bővült és a reneszánsz jegyében átalakult, melynek nyomai ma is is felfedezhetők. A 16-17. században városkapitányok szálláshelyeként funkcionált, majd az Esterházy család birtokába kerülésétől új korszak kezdődött, az épület ekkor nyerte el barokk arculatát.
A múzeumnak otthont adó épület a magyarországi bányászat tárgyi emlékeit, dokumentum és fotóanyagát őrzi és mutatja be. Az állandó kiállítások a bányászati szempontból értékes ásványokat, kőzeteket, a bányászat iparművészeti és képzőművészeti emlékeit, a magyarországi bányászat évezredes történetét, kiemelten a bányászati felsőoktatás történetét dolgozza fel. A bányászati termelés történetét bányarekonstrukciók szemléltetik, az őskortól napjainkig. A Mitől működik? című, a legmodernebb muzeológiai és informatikai alkalmazásokat, módszereket felhasználó Látványtár a bányászat energiahasznosításának történetét kíséri végig az emberi erőtől a villamos energia felhasználásáig. A Látványtárban a látogatók virtuálisan betekinthetnek és kutathatnak a múzeumi raktárakban, mely több ezer műtárgyat, történeti fotót és térképet tartalmaz.
A digitális érmetár a legjelentősebb magyar forgalmi és bányapénzeket jeleníti meg. A múzeum Élménybányája a gyermekek birodalma, ahol mindenki kis bányásszá válhat, felöltheti a bányászsisakot, vagy a farbőrt, lecsúszhat a bányába, közlekedhet szűk és sötét vágatokban, utazhat csillében, kipróbálhatja a középkori vízkiemelő szerkezetet. Kiállításaink három nyelven hozzáférhető QR kóddal ellátottak, valamint akadálymentesítettek (vakok és gyengénlátók, siketek és nagyothallók, valamint mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetők).
Árak
Egész évben
Teljes árú belépőjegy
900 Ft
Kedvezményes belépőjegy
500 Ft
