Erdőbényei Református templom - Erdőbénye
Bemutatkozás
Az erdőbényei református templom gyülekezetének alapításának éve máig ismeretlen, azonban 1400-ban is találtak említést róla. Égerházy László által faragott, a templom karzata alatt elhelyezett táblán olvashatjuk a helyi lelkészek névsorát és szolgálati idejüket, mely 1598-tól van számon tartva.
1671-ig a gótikus templomot vették használatba, majd 1672-ben Lipót császár bezáratta a templomot. II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően 1706-ban került vissza a reformátusokhoz.
Később egy fa templomot építettek, mely 1786-ig állt.
1786-ban újjáépítették helyben bányászott, faragott kövekből. 1792-ben a szüreti ünnepség alkalmával szentelték fel.
Mennyezete három boltszakaszos, keleti évge félköríves. A copfstílusban készült templom és berendezése egyidős. A templomtorony egybe épült a templomhajóval, sisakja és a zsindely tetőzete 1903-ban leégett a nagy tűzvészben.
Jelenleg palatető és bádoglemez fedi.
Kisebb harangja 1920-ban acélból készült, Azbey Gyula nagybirtokos adományaként Diósgyőrben. Nagyobbik harangja bronzötvözet, 1949-ben Budapesten a gyülekezet rendelésére készült. Korábbi harangjai közül az egyiket a második világháború idején elvitték, a másik tönkrement a tűzvészben.
Az orgonát Vádary László építette 1868-ban. A templomban használatos úrasztali kehelyből, hármat őriznek. Egyik 1607-ből való ezüst kehely arany díszítéssel, másik ezüst 1934-ben Fényes László és neje adományaként, a harmadik 2004-ben Lavotha Kálmán és neje adománya volt a 65. házassági évfordulója alkalmából Isten dicsőségére.
1606-1614 között a főutcán található Bagolyvárat használták parókiaként, amikor is Sepsi Laczkó Máté volt a gyülekezet lelkésze. 1800-as években építették a jelenleg használatos parókiát.
1671-ig a gótikus templomot vették használatba, majd 1672-ben Lipót császár bezáratta a templomot. II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően 1706-ban került vissza a reformátusokhoz.
Később egy fa templomot építettek, mely 1786-ig állt.
1786-ban újjáépítették helyben bányászott, faragott kövekből. 1792-ben a szüreti ünnepség alkalmával szentelték fel.
Mennyezete három boltszakaszos, keleti évge félköríves. A copfstílusban készült templom és berendezése egyidős. A templomtorony egybe épült a templomhajóval, sisakja és a zsindely tetőzete 1903-ban leégett a nagy tűzvészben.
Jelenleg palatető és bádoglemez fedi.
Kisebb harangja 1920-ban acélból készült, Azbey Gyula nagybirtokos adományaként Diósgyőrben. Nagyobbik harangja bronzötvözet, 1949-ben Budapesten a gyülekezet rendelésére készült. Korábbi harangjai közül az egyiket a második világháború idején elvitték, a másik tönkrement a tűzvészben.
Az orgonát Vádary László építette 1868-ban. A templomban használatos úrasztali kehelyből, hármat őriznek. Egyik 1607-ből való ezüst kehely arany díszítéssel, másik ezüst 1934-ben Fényes László és neje adományaként, a harmadik 2004-ben Lavotha Kálmán és neje adománya volt a 65. házassági évfordulója alkalmából Isten dicsőségére.
1606-1614 között a főutcán található Bagolyvárat használták parókiaként, amikor is Sepsi Laczkó Máté volt a gyülekezet lelkésze. 1800-as években építették a jelenleg használatos parókiát.
