Füleki Vármúzeum - Fiľakovo
Bemutatkozás
A vulkanikus eredetű szirten épült füleki várat valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette át kővárrá még a tatárjárás előtt. Az 1242-ből származó első írásos emlék Füleket azon 17 vár között említi, melybe a nemesség be tudott húzódni a tatárok elől. Első ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt. A 13. század második felében a vár királyi kézre került, a 14. század során pedig többször tulajdonost cserélt – köztük volt Trencséni Csák Máté is. A 15. században Erzsébet királyné Perényi Jánosnak adományozta a várat, mely később, 1544-ben ősi jogon Bebek Ferenc tulajdonába került.
1554-ben Perényi János, a füleki várkapitány Gömörbe utazott egy lakodalomba, ezalatt a várőrség kihasználva a kapitány távollétét, a középső várban iszogatott. Szolgált itt ebben az időben egy Aethiops nevű fogoly, aki felhívta a szécsényi Hamza bég figyelmét a felső várban lévő őrizetlen szemétledobó ablakra. A törökök az ablakon át bejutottak a várba és elfoglalták azt. Fülek így mintegy negyven évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsák-központjává vált. 1593 novemberében vonultak Tieffenbach Kristóf, Rákóczi Zsigmond és Báthory István seregei Fülek alá, de az ostrom csak Pálffy Miklós megérkezése után indult meg. A török kapituláció után a városból 2400 muzulmán vonult ki. A 17. században több várkapitánya is volt a füleki várnak. A legjelentősebbek közé tartoztak: Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc, I. Koháry István és II. Koháry István. Miután 1682-ben a törökök és Thököly Imre kuruc seregei bekerítették és felgyújtották a várat, az már többé nem került felújításra.
A fennmaradt várrom és a Bebek-torony, amely 2008-tól a Füleki Vármúzeumnak ad helyet, ma is látogathatóak. Az érdeklődőket két állandó kiállítás várja, „A megkövült élet emlékei Fülek környékén“, illetve „A füleki vár évszázadai“ címmel. Az első tárlat érdekes paleontológiai leleteket mutat be a város környékéről, a másik pedig a vár és a hozzá tartozó város történelmével ismerteti meg a látogatókat az első írásos emléktől egészen a vár lerombolásáig 1682-ben. A kiállítótermekben helyet kaptak a környék jelentős régészeti leletei is. A Bebek-torony ötödik szintjén rendszeresen megrendezett időszaki kiállítások tekinthetők meg, a várudvar pedig különböző kulturális rendezvényeknek ad helyet egész évben. 2018-ban az intézmény két, a várhegy sziklájába vájt, földalatti folyosót nyitott meg a Várfelső utcában. Az elsőben a második világháború helyi vonatkozású emlékeit bemutató kiállítás található, a második még berendezésre vár.
1554-ben Perényi János, a füleki várkapitány Gömörbe utazott egy lakodalomba, ezalatt a várőrség kihasználva a kapitány távollétét, a középső várban iszogatott. Szolgált itt ebben az időben egy Aethiops nevű fogoly, aki felhívta a szécsényi Hamza bég figyelmét a felső várban lévő őrizetlen szemétledobó ablakra. A törökök az ablakon át bejutottak a várba és elfoglalták azt. Fülek így mintegy negyven évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsák-központjává vált. 1593 novemberében vonultak Tieffenbach Kristóf, Rákóczi Zsigmond és Báthory István seregei Fülek alá, de az ostrom csak Pálffy Miklós megérkezése után indult meg. A török kapituláció után a városból 2400 muzulmán vonult ki. A 17. században több várkapitánya is volt a füleki várnak. A legjelentősebbek közé tartoztak: Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc, I. Koháry István és II. Koháry István. Miután 1682-ben a törökök és Thököly Imre kuruc seregei bekerítették és felgyújtották a várat, az már többé nem került felújításra.
A fennmaradt várrom és a Bebek-torony, amely 2008-tól a Füleki Vármúzeumnak ad helyet, ma is látogathatóak. Az érdeklődőket két állandó kiállítás várja, „A megkövült élet emlékei Fülek környékén“, illetve „A füleki vár évszázadai“ címmel. Az első tárlat érdekes paleontológiai leleteket mutat be a város környékéről, a másik pedig a vár és a hozzá tartozó város történelmével ismerteti meg a látogatókat az első írásos emléktől egészen a vár lerombolásáig 1682-ben. A kiállítótermekben helyet kaptak a környék jelentős régészeti leletei is. A Bebek-torony ötödik szintjén rendszeresen megrendezett időszaki kiállítások tekinthetők meg, a várudvar pedig különböző kulturális rendezvényeknek ad helyet egész évben. 2018-ban az intézmény két, a várhegy sziklájába vájt, földalatti folyosót nyitott meg a Várfelső utcában. Az elsőben a második világháború helyi vonatkozású emlékeit bemutató kiállítás található, a második még berendezésre vár.
Árak
Egész évben
6 éves kor alatt és 70 éves kor felett
Ingyenes
Alap belépő (27-61 éves kor között)
5 €
Kedvezményes belépő (7-26 valamint 62-69 éves kor között)
2.50 €