Göcseji Skanzen - Zalaegerszeg

A zalaegerszegi Göcseji Skanzen 1968-as nyitásával Magyarország első szabadtéri múzeuma. A Zala folyó holtágánál és egy régi vízimalom körül elhelyezkedő falumúzeum területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol bemutatják a térség mindennapi életét, használati tárgyait, és háztáji állatait. A különleges, egyedi gyűjteményt több, mint 20 különböző zalai településről szállították a helyszínre. Ilyen módon került Zalaegerszegre a hottói kovácsműhely, a kálócfai, a zalalövői és a kávási lakóház, vagy nagykutasi torkospajtával.

Szabadtéri kiállítás

A múzeum valójában egy elképzelt település, mely 40 építményből és több száz berendezési tárgyból áll. A lakóházak, fatemplom, istállók, pálinkafőző kunyhó és a pincék soha nem képeztek egy falut, azonban hűen idézik a korabeli világot. Régen is ezen a helyen állt azonban a vízimalom, melynek északi, fából épült része 18. századi, déli fele 1902-ben készült.

A szabadtéri kiállítás azt is szemlélteti, hogy a göcsejiek élete nem volt éppen tündérmese, ugyanis kemény munkával tudták előteremteni a napi betevőt. A látogatók találkozhatnak a tájegységre jellemző szoknyás haranglábbal, zsúptetejű zalacsébi fatemplommal, a zalalövői hajlítottházzal vagy a hosszúházzal, ahol minden helyiség külön, az eresz alól nyílik.

Füstös ház

A göcseji falumúzeum legöregebb épülete a 18. századi, felsőszenterzsébeti füstös ház. A fogadóépület emeletén lévő kiállítás a Kárpát-medence népviseletével foglalkozik, felöltöztetett babákon mutatja be a régi öltözködési szokásokat. 

Zöld ösvény tanösvény

A zalaegerszegi skanzenben kialakítottak egy Zöld ösvény nevű tanösvényt is, melynek során a látogatók megismerhetik a komposztálás és az aszalás rejtelmeit, tanulhatnak népi játékokat, a hal- és madármegfigyelő állomáson pedig közelebbi kapcsolatba kerülhetnek a természettel. A szabadtéri múzeum a helyiek szeretett és féltett kincse, a városlakók sétakertként is szeretnek rá gondolni, valamint gyakori rendezvényhelyszíne is a településnek.