Jakab-hegy - Kővágószőlős
Bemutatkozás
A 602 méteres Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek legmagasabb hegye, Pécs mellett, Kővágószőlős határában helyezkedik el. A hegység természeti szépségekben és történelmi emlékekben rendkívül gazdag. Tökéletes kikapcsolódást nyújt a turisták számára a hegy tetején található kolostorromok vagy az István-kilátó. A Zsongor-kő sziklaképződménye is egy kihagyhatatlan látnivaló, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az elterülő medencére.
Kialakulása
A hegy az ókorban képződött, amelynek déli oldalát vörös, perm és triász homokkő alkotja, később gejzírkitörések által összeállt kőzetek rakódtak le. Ezekből, a víz és a szél munkájának köszönhetően alakultak ki a szirtek és a kőtornyok: a Babás-szerkövek és a Zsongor-kő, de a Jakab-hegyi Remete-barlang is itt található. A hegyet különleges növénytársulatok és változatos állatvilág gazdagítja, a hegy és környéke a Mecsek egyik legértékesebb természetvédelmi területe.
Története
A Remete-Barlang feltehetőleg egy mesterséges eredetű kőodú volt a Zsongor-kőnél, ami később beomlott. Nevét a közhiedelem után kapta, amikor a pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A Babás-szerkövek a hegy déli, meredek oldalán sorakoznak fel, az évezredek során homokkőből formálódtak ki. Nevét a baba, mint bábukra emlékeztető formájuk után kapta. A legenda szerint régen egy két, egymással versengő család élt, akiket egyszer egy koldus látogatott meg. Mindkét család kidobta őt, ezért megátkozta őket, azt kívánta, hogy változzanak kővé. A mese szerint így is történt, kővé is váltak és azóta ott állnak a Jakab-hegy oldalán.
A hegyen ember alkotta emlékek is felfedezhetőek, ugyanis a hegy és annak környéke már a kőkorban is lakott volt. Itt magasodott a Kárpát-medence egyik legimpozánsabb kővára, a Jakab-hegyi őskori földvár. Illírek, kelták és longobárdok is éltek a vidéken, a honfoglalás után magyarok telepedtek a környékre, akik a 13. században egy pálos kolostort építettek a hegy tetején. Az idő múlásával ez kétszer is elpusztult, azóta üresen, összedőlve állt, amikor 2006-2007 környékén sort kerítettek állagmegóvására, ezzel együtt a környezetét is elrendezték.
Kialakulása
A hegy az ókorban képződött, amelynek déli oldalát vörös, perm és triász homokkő alkotja, később gejzírkitörések által összeállt kőzetek rakódtak le. Ezekből, a víz és a szél munkájának köszönhetően alakultak ki a szirtek és a kőtornyok: a Babás-szerkövek és a Zsongor-kő, de a Jakab-hegyi Remete-barlang is itt található. A hegyet különleges növénytársulatok és változatos állatvilág gazdagítja, a hegy és környéke a Mecsek egyik legértékesebb természetvédelmi területe.
Története
A Remete-Barlang feltehetőleg egy mesterséges eredetű kőodú volt a Zsongor-kőnél, ami később beomlott. Nevét a közhiedelem után kapta, amikor a pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne. A Babás-szerkövek a hegy déli, meredek oldalán sorakoznak fel, az évezredek során homokkőből formálódtak ki. Nevét a baba, mint bábukra emlékeztető formájuk után kapta. A legenda szerint régen egy két, egymással versengő család élt, akiket egyszer egy koldus látogatott meg. Mindkét család kidobta őt, ezért megátkozta őket, azt kívánta, hogy változzanak kővé. A mese szerint így is történt, kővé is váltak és azóta ott állnak a Jakab-hegy oldalán.
A hegyen ember alkotta emlékek is felfedezhetőek, ugyanis a hegy és annak környéke már a kőkorban is lakott volt. Itt magasodott a Kárpát-medence egyik legimpozánsabb kővára, a Jakab-hegyi őskori földvár. Illírek, kelták és longobárdok is éltek a vidéken, a honfoglalás után magyarok telepedtek a környékre, akik a 13. században egy pálos kolostort építettek a hegy tetején. Az idő múlásával ez kétszer is elpusztult, azóta üresen, összedőlve állt, amikor 2006-2007 környékén sort kerítettek állagmegóvására, ezzel együtt a környezetét is elrendezték.
