
Kemencei Erdei Múzeumvasút - Kemence
Bemutatkozás
Kemence községben, a Börzsöny északnyugati részén található a 2000-ben létrehozott Kemencei Erdei Múzeumvasút. A Múzeumvasút az ország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja, márciustól októberig-, szabad- és munkaszüneti napokon menetrend szerint közlekedik. Technikaikülönlegessége a személyszállító kisvasutak körében, ritkaságnak számító 600 mm nyomtáv és az ún. görpályás vonalvezetése.
Az erdei vasút építését 1910-ben kezdték meg az Esztergomi Érsekség (a Primácia) birtokán a falu déli részéről a Wolfner–Schanczer és fiai fakereskedő cég beruházásában. Először a Kemence, Wirterház, Királyháza, Királykút útvonalat építették ki a Kemence-patak völgyében, majd 1911-ben Királyháza, Rakottyás vonallal folytatták. Végül a Tűzkövesi rakodó Bangolák szakaszt építették ki.
1913-ban a Nagy-völgyi fővonalból a Wirterháznál kiágazó, a Csarna-patak völgyébe futó csarnavölgyi vonalat építették. Az 1916-os év a mellékvonalak kiépítéséről szólt, mégpedig a talprakodó, a kettőshíd és a rákospatak vonalak készültek el. 1919-1920-ig folyamatosa volt a mellékvonalak építései.
A II. Világháborút követően az erdei vasutat az erdőbirtokkal együtt államosították. Ezt követően az ’50-60-as években gyors ütemben fejlesztették a vasutat. Megjelentek a dízelmozdonyok, megerősítették a pályát, a hidakat, hogy bírják az egyre komolyabb szállítási igénybevételt.
A ’60-as évek végétől a szállítási teljesítmény lecsökkent, majd a ’80-as évek elejére az erdőgazdaság a csarnavölgyi vonal kivételével a vasutat felbontotta. 1992-ben a csarnavölgyi vonal üzeme is leállt, az évek során a pálya és járművek állapota folyamatosan romlott. 2000-től a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre az időközben árvizek által súlyosan megrongált kisvasutat és Kemencei Erdei Múzeumvasút néven indították el újra, immár kizárólag turisztikai céllal.
Teljes hosszában a vonal nem járható be vonattal. A vasút jelenlegi hossza 4,1 kilométer a kemencei telephelytől a Feketevölgy Panzióig. Kezdetben a Múzeumvasút járműállományát két MD-40 sorozatú dízelmozdony és négy személykocsi alkotta. Az évek múlásával azonban számos jármű érkezett a ma már több, mint 100 járművet számláló gyűjteménybe az ország megszüntetett erdei, bánya- és iparkisvasútjairól.
Kemence kicsiny települése az Ipoly völgyének alsó részén található meg a szlovák határ közelében, Budapesttől kb. 90 kilométerre. A jelenleg Pest megyéhez tartozó, 1174 lelket számláló falu a XVIII. században Hont vármegye székhelye is volt, a faluban látható is az egykori Vármegyeháza. jJelenleg a környék egyik legjelentősebb turisztikai központja, az Magas-Börzsöny északi kapuja.
Az erdei vasút építését 1910-ben kezdték meg az Esztergomi Érsekség (a Primácia) birtokán a falu déli részéről a Wolfner–Schanczer és fiai fakereskedő cég beruházásában. Először a Kemence, Wirterház, Királyháza, Királykút útvonalat építették ki a Kemence-patak völgyében, majd 1911-ben Királyháza, Rakottyás vonallal folytatták. Végül a Tűzkövesi rakodó Bangolák szakaszt építették ki.
1913-ban a Nagy-völgyi fővonalból a Wirterháznál kiágazó, a Csarna-patak völgyébe futó csarnavölgyi vonalat építették. Az 1916-os év a mellékvonalak kiépítéséről szólt, mégpedig a talprakodó, a kettőshíd és a rákospatak vonalak készültek el. 1919-1920-ig folyamatosa volt a mellékvonalak építései.
A II. Világháborút követően az erdei vasutat az erdőbirtokkal együtt államosították. Ezt követően az ’50-60-as években gyors ütemben fejlesztették a vasutat. Megjelentek a dízelmozdonyok, megerősítették a pályát, a hidakat, hogy bírják az egyre komolyabb szállítási igénybevételt.
A ’60-as évek végétől a szállítási teljesítmény lecsökkent, majd a ’80-as évek elejére az erdőgazdaság a csarnavölgyi vonal kivételével a vasutat felbontotta. 1992-ben a csarnavölgyi vonal üzeme is leállt, az évek során a pálya és járművek állapota folyamatosan romlott. 2000-től a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre az időközben árvizek által súlyosan megrongált kisvasutat és Kemencei Erdei Múzeumvasút néven indították el újra, immár kizárólag turisztikai céllal.
Teljes hosszában a vonal nem járható be vonattal. A vasút jelenlegi hossza 4,1 kilométer a kemencei telephelytől a Feketevölgy Panzióig. Kezdetben a Múzeumvasút járműállományát két MD-40 sorozatú dízelmozdony és négy személykocsi alkotta. Az évek múlásával azonban számos jármű érkezett a ma már több, mint 100 járművet számláló gyűjteménybe az ország megszüntetett erdei, bánya- és iparkisvasútjairól.
Kemence kicsiny települése az Ipoly völgyének alsó részén található meg a szlovák határ közelében, Budapesttől kb. 90 kilométerre. A jelenleg Pest megyéhez tartozó, 1174 lelket számláló falu a XVIII. században Hont vármegye székhelye is volt, a faluban látható is az egykori Vármegyeháza. jJelenleg a környék egyik legjelentősebb turisztikai központja, az Magas-Börzsöny északi kapuja.
Kedvezmények és Árak
Programkedvezmények a Szallas.hu-n foglalóknak
Egész évben
-30%
A menettérti útra szóló menetjegyek árából -33%
Az egy útra szóló menetjegyek árából Részletek és felhasználás
Felhasználási feltételek
- A kedvezmény kizárólag a kivágott kupon leadásával, foglalásonként egyszeri alkalommal vehető igénybe.
- Maximum a foglalásban megjelölt személyek számával megegyező fő számára felhasználható.
- Át nem ruházható.
- Más kedvezményekkel nem összevonható.
- A foglalás lemondása esetén a kupon érvényességét veszti.
Árak
Egész évben
Egy útra szóló teljes árú menetjegy (2 km)
600 Ft
Egy útra szóló teljes árú menetjegy (5 km)
1 200 Ft
Teljes árú menettérti útra szóló menetjegy (5 km)
1 600 Ft
Egy útra szóló kedvezményes árú menetjegy (2 km)
500 Ft
Egy útra szóló kedvezményes árú menetjegy (5 km)
900 Ft
Kedvezményes árú menettérti útra szóló menetjegy (5 km)
1 200 Ft
Teljesárú látogatójegy
600 Ft
Kedvezményes látogatójegy
300 Ft