Bemutatkozás
Ez az egyedülálló Nemzeti Kulturális Műemlék Közép-Európa legnagyobb erődítményrendszerének, amely a Szlovák Köztársaság és Magyarország területére is kiterjed, az egykori központja volt.
Története
Komáromi Központi Erőd helyén már a 10. század egy erődítmény állt, mely az átépítéseknek köszönhetően az 1241-1242 évi tatár támadásoknak is ellenállt. A 15. században a várat I. Korvin Mátyás pompás reneszánsz palotává alakította át, melynek helyén a 16. század során I. Habsburg Ferdinánd építette meg az első bástyás erődöt. Azóta az Öregvár külső kerülete lényegében nem változott.
Az 1760-as években a török Vág menti előrenyomulásának időszakában, I. Lipót az Öregvár megerősítésére megépíttette az Újvárat. Az 1763-as és 1783-as nagy erejű földrengések során azonban az Erőd annyira megrongálódott, hogy a hadvezetőség a helyőrség megszüntetése mellett döntött.
Felújítás
Teljes felújítására csak a napóleoni háborúk hatására, a 19. század elején került sor. 1810-ben épült meg az Újvár udvarán az „U” alakú laktanya, 1815-ben pedig a parancsnoki épület. 1827-1839 között az Öregvár belsejét is átalakították.
Az elmúlt évek során a Csillagerőd és a Monostori Erőd is felújításra került, 2024-ben pedig Észak-Komáromban az Új Erőd, Dél-Komáromban pedig az Igmándi Erőd felújítása zárul le. Ez utóbbiban egy multifunkcionális közösségi tér is kialakításra kerül.
A bevehetetlen erőd
Az Erőd a történelem során sok ostromot állt ki, de soha senkinek nem sikerült erővel elfoglalnia. Bevehetetlenségét az Újvár nyugati bástyáját díszítő „Kőszűz” alatt olvasható felirat hirdeti: NEC ARTE NEC MARTE - Sem csellel, sem erővel. A 20. században is az Erőd hadi célokra szolgált. 2003-ben Komárom Városa vásárolta meg, hogy idővel a város szerves részévé váljon.
