Országzászló és trianoni emlékmű - Zebegény
Bemutatkozás
A zebegényi országzászló és hősi emlékmű az 1930-as években épült Maróti Géza tervei alapján a Kálváriahegyen, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra. Az eredeti, félig kész együttest később az 1956-os forradalom emlékműveivé egészítették ki. Zebegény híres turistanevezetessége, ahol hazánkaat az első világháború után szétszaggató trianoni döntés évfordulóin, június 4-re évente rendeznek megemlékezéseket.
Magyarország csaknem ezeréves töretlen történelmi hagyományát jelképező országzászlók állítása az 1930-as években volt. 1941 végéig 702 ország zászlaja került felavatásra. A 18. századi német lakta Zebegényben a Dalkör indított egy gyűjtést az országzászló állítására, majd egyúttal az első világháború zebegényi katona áldozatainak emlékeként emlékművet kívántak állítani. Huber Miklós budapesti műépítész terveit nem kedvelték a helyiek, és az Egyesült Államokból hazaérkező, Zebegényben letelepedett építészt, Maróti Gézát bízták meg a tervek elkészítésével.
A kis fennsík északi oldalán, meredek hegyfal felett áll az Országzászló Emlékművek egy hét lépcsőfokkal megemelt területen. A zászlórudat négy darab kőoszlop fogra körül. Ezek az eredeti tervek alapján 80 centiméterrel magasabbak lettek volna és nagy kettős kereszteket állítottak volna a tetejükre, amit esténként fényekben tündökölt volna, ám egy műszaki ellenőr az építkezésnek ezt a részét megtagadta. A zászlóhoz, a már alapból ott álló kápolnához illeszkedően két félig zárt sírkert tartozik, amelyeket pegolák, öntöttvasas kerítések határolnak. A központi sírkert központjában oszlopon álló, kétszeres életnagyságú Krisztus fej került bronzból. A kápolnától délre található az együttesnek az 1956-os forradalomra emlékező része.
Magyarország csaknem ezeréves töretlen történelmi hagyományát jelképező országzászlók állítása az 1930-as években volt. 1941 végéig 702 ország zászlaja került felavatásra. A 18. századi német lakta Zebegényben a Dalkör indított egy gyűjtést az országzászló állítására, majd egyúttal az első világháború zebegényi katona áldozatainak emlékeként emlékművet kívántak állítani. Huber Miklós budapesti műépítész terveit nem kedvelték a helyiek, és az Egyesült Államokból hazaérkező, Zebegényben letelepedett építészt, Maróti Gézát bízták meg a tervek elkészítésével.
A kis fennsík északi oldalán, meredek hegyfal felett áll az Országzászló Emlékművek egy hét lépcsőfokkal megemelt területen. A zászlórudat négy darab kőoszlop fogra körül. Ezek az eredeti tervek alapján 80 centiméterrel magasabbak lettek volna és nagy kettős kereszteket állítottak volna a tetejükre, amit esténként fényekben tündökölt volna, ám egy műszaki ellenőr az építkezésnek ezt a részét megtagadta. A zászlóhoz, a már alapból ott álló kápolnához illeszkedően két félig zárt sírkert tartozik, amelyeket pegolák, öntöttvasas kerítések határolnak. A központi sírkert központjában oszlopon álló, kétszeres életnagyságú Krisztus fej került bronzból. A kápolnától délre található az együttesnek az 1956-os forradalomra emlékező része.
