Pápai Szent István vértanú templom - Pápa
Bemutatkozás
A várkastéllyal szemben, a Fő téren található a Szent István vértanú-templom vagy más néven Nagytemplom.
Korábban egy középkori gótikus bazilika állt az épület helyén, azt megelőzően pedig valószínűsíthetően egy kisebb román templom is volt ezen a területen. Az egykori gótikus templomot egy tűzvész tette használhatatlanná.
1771-ben kezdték el építeni a mai templomot, gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén, mely 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülése után, Pierer József tinini püspök 1795. május 3-án szentelte fel a templomot . A templom tervének készítője Fellner Jakab , és az építkezést is ő vezette. Időközbeni halála miatt, azonban Grossmann József vette át a feladatot.
A templom méreteit tekintve 42 méter hosszú, 22 méter széles, a tornya pedig 72 méter magasságban emelkedik a város fölé. Az épület stílusát tekintve már nem igazán hordozza magába a túldíszített barokk tulajdonságait, hanem inkább annak kései, klasszicizmusba nyúló ága, a copf jellemzi.
A templomi mennyezetfreskó, Franz Anton Maulbertsch munkája, melyet 1781 és 1783 között készített. A festmények Szent István első vértanú életét mesélik el.
A templom négy mellékoltárral rendelkezik, a Szűz Mária-kápolnában pedig megtekinthetőek Szent Martiális csontjai. A berendezési tárgyak közül érdemes még megemlíteni a bronz keresztelőmedencét és a libanoni cédrusból faragott szószéket, illetve a Cziráki Lajos által készített terrakotta stációkat.
Korábban egy középkori gótikus bazilika állt az épület helyén, azt megelőzően pedig valószínűsíthetően egy kisebb román templom is volt ezen a területen. Az egykori gótikus templomot egy tűzvész tette használhatatlanná.
1771-ben kezdték el építeni a mai templomot, gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén, mely 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülése után, Pierer József tinini püspök 1795. május 3-án szentelte fel a templomot . A templom tervének készítője Fellner Jakab , és az építkezést is ő vezette. Időközbeni halála miatt, azonban Grossmann József vette át a feladatot.
A templom méreteit tekintve 42 méter hosszú, 22 méter széles, a tornya pedig 72 méter magasságban emelkedik a város fölé. Az épület stílusát tekintve már nem igazán hordozza magába a túldíszített barokk tulajdonságait, hanem inkább annak kései, klasszicizmusba nyúló ága, a copf jellemzi.
A templomi mennyezetfreskó, Franz Anton Maulbertsch munkája, melyet 1781 és 1783 között készített. A festmények Szent István első vértanú életét mesélik el.
A templom négy mellékoltárral rendelkezik, a Szűz Mária-kápolnában pedig megtekinthetőek Szent Martiális csontjai. A berendezési tárgyak közül érdemes még megemlíteni a bronz keresztelőmedencét és a libanoni cédrusból faragott szószéket, illetve a Cziráki Lajos által készített terrakotta stációkat.
