Soroksári Botanikus Kert - Budapest
Bemutatkozás
A Soroksári Botanikus Kert egész évben szebbnél szebb növényekkel várja azokat, akik egy nehéz munkahét után a természet gyógyító erejére vágynak. Tematikus egységekre bontott, 60 hektáros területén egy tanösvény kalauzolja végig az érdeklődőket.
Mivel a kert elsődleges célja az, hogy hasznos növénytani ismeretekkel lássa el vendégeit, minden egyed neve fel van tüntetve, az állomásokon pedig információs táblák segítik a tanulást. Mindegy, hogy milyen évszakban kirándul erre az ember, a kert folyton változó arca minden hónapban tartogat valami szépséget.
A kertnek otthont adó hatalmas földszelet már 4000 évvel ezelőtt is lakott volt, de felparcellázására csak a 19. században került sor. Mezőgazdasági hasznosítása nem tartott sokáig, ugyanis a 40-es évek államosításai miatt a helyi parasztok kénytelenek voltak felhagyni a kertek művelésével.
Végül 1962-ben döntött arról a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa, hogy botanikus kertté alakítják a birtokot. Hosszú évek elszánt gyűjtőmunkáját dicséri, hogy a kert ma már számos ritka és védett fajjal büszkélkedhet.
1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították, 2016 óta pedig a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozik.
A földterület északkeleti, 12 hektáros része rendkívüli értéket képvisel, ráadásul könnyen sérül. Emiatt csak szakmai vezető jelenlétében látogatható, akkor is kizárólag a kijelölt ösvényen haladva. Növénytársulásai a Duna-Tisza közének élővilágát idézi meg, és több fokozottan védett, ritka egyednek is otthont ad. Legszebb képet május végén és június elején nyújtja, amikor virágzik a réti boglárka, a gyíkhagyma és a kakukkszegfű. Több orchideafaj is fellelhető a lápréten. Ősszel mesés színekben tündököl, hiszen virágzásnak indul a kikerics, az őszi vérfű és a magyar perje.
A rezervátumhoz hasonlóan ezt a területet is nyár elején érdemes megtekinteni. Jellegzetes lakói közé tartozik a boróka, a kocsányos tölgy, a hokoktövis és a kecskerágó. A fásszárúak mellett évelő lágyszárú egyedek is szép számmal akadnak. Ilyen például a homoki árvalányhaj, a szegfű, a nőszirom és a kék szamárkenyér. A látványt tovább színesítik az olyan különleges példányok, mint a buglyos fátyolvirág, a mezei üröm és a pusztai méteng.
A kert déli részén fekvő, náddal benőtt mocsarat 1965-ben alakították át egy 3000 m²-es mesterséges tóvá. A vízben természetes élőhelyükről begyűjtött növények éldegélnek. Meghatározó színfolt a tündérrózsa és a tündérfátyol, de a rucaörömről és a hajladozó nádasról is remek fotókat lehet elkapni. Partjára egy asztalos padokkal ellátott pihenőhely került, hogy a vendégek hosszabb időre is elmerülhessenek a tavacska békéjében.
Ahol ennyi változatos növény él együtt, ott az állatvilág sem lehet messze. A Soroksári Botanikus Kert szorgos lakói gyakran láttatják magukat a tanösvény mentén is. A dolgozó méheket nem nehéz észrevenni, de a szemfüles vándorok sisakos és imádkozó sáskára, valamint négyféle gyíkfajra is felfigyelhetnek. Az erdő mindig madárzajtól hangos, ami nem is csoda, hiszen fennállása óta már 95 faj előfordulását jegyezték fel. Az emlősök táborát a közönséges mókus, nyest, róka, borz, sün és őz erősíti.
Soroksáron, Budapest belvárosától nagyjából 20 percre található a kert bejárata. A tömegközlekedőket a 166-os busz szállítja el a Kertészeti Egyetem megállóhoz. Autóval a Vecsés út mentén kell haladni, majd egy vasútátjáró után áttérni a Túri István útra. A park előtt sok férőhelyes, árnyas parkoló áll a vendégek rendelkezésére.
Mivel a kert elsődleges célja az, hogy hasznos növénytani ismeretekkel lássa el vendégeit, minden egyed neve fel van tüntetve, az állomásokon pedig információs táblák segítik a tanulást. Mindegy, hogy milyen évszakban kirándul erre az ember, a kert folyton változó arca minden hónapban tartogat valami szépséget.
Története
A kertnek otthont adó hatalmas földszelet már 4000 évvel ezelőtt is lakott volt, de felparcellázására csak a 19. században került sor. Mezőgazdasági hasznosítása nem tartott sokáig, ugyanis a 40-es évek államosításai miatt a helyi parasztok kénytelenek voltak felhagyni a kertek művelésével.Végül 1962-ben döntött arról a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa, hogy botanikus kertté alakítják a birtokot. Hosszú évek elszánt gyűjtőmunkáját dicséri, hogy a kert ma már számos ritka és védett fajjal büszkélkedhet.
1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították, 2016 óta pedig a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozik.
Láprét rezervátum
A földterület északkeleti, 12 hektáros része rendkívüli értéket képvisel, ráadásul könnyen sérül. Emiatt csak szakmai vezető jelenlétében látogatható, akkor is kizárólag a kijelölt ösvényen haladva. Növénytársulásai a Duna-Tisza közének élővilágát idézi meg, és több fokozottan védett, ritka egyednek is otthont ad. Legszebb képet május végén és június elején nyújtja, amikor virágzik a réti boglárka, a gyíkhagyma és a kakukkszegfű. Több orchideafaj is fellelhető a lápréten. Ősszel mesés színekben tündököl, hiszen virágzásnak indul a kikerics, az őszi vérfű és a magyar perje.
Alföldi homokpusztagyepek
A rezervátumhoz hasonlóan ezt a területet is nyár elején érdemes megtekinteni. Jellegzetes lakói közé tartozik a boróka, a kocsányos tölgy, a hokoktövis és a kecskerágó. A fásszárúak mellett évelő lágyszárú egyedek is szép számmal akadnak. Ilyen például a homoki árvalányhaj, a szegfű, a nőszirom és a kék szamárkenyér. A látványt tovább színesítik az olyan különleges példányok, mint a buglyos fátyolvirág, a mezei üröm és a pusztai méteng.
Vízi és vízparti növények
A kert déli részén fekvő, náddal benőtt mocsarat 1965-ben alakították át egy 3000 m²-es mesterséges tóvá. A vízben természetes élőhelyükről begyűjtött növények éldegélnek. Meghatározó színfolt a tündérrózsa és a tündérfátyol, de a rucaörömről és a hajladozó nádasról is remek fotókat lehet elkapni. Partjára egy asztalos padokkal ellátott pihenőhely került, hogy a vendégek hosszabb időre is elmerülhessenek a tavacska békéjében.
Állatok és nagygombák
Ahol ennyi változatos növény él együtt, ott az állatvilág sem lehet messze. A Soroksári Botanikus Kert szorgos lakói gyakran láttatják magukat a tanösvény mentén is. A dolgozó méheket nem nehéz észrevenni, de a szemfüles vándorok sisakos és imádkozó sáskára, valamint négyféle gyíkfajra is felfigyelhetnek. Az erdő mindig madárzajtól hangos, ami nem is csoda, hiszen fennállása óta már 95 faj előfordulását jegyezték fel. Az emlősök táborát a közönséges mókus, nyest, róka, borz, sün és őz erősíti.
Megközelítés
Soroksáron, Budapest belvárosától nagyjából 20 percre található a kert bejárata. A tömegközlekedőket a 166-os busz szállítja el a Kertészeti Egyetem megállóhoz. Autóval a Vecsés út mentén kell haladni, majd egy vasútátjáró után áttérni a Túri István útra. A park előtt sok férőhelyes, árnyas parkoló áll a vendégek rendelkezésére.Árak
Egész évben
Bérlet, teljes árú
7 000 Ft
Teljes árú jegy
800 Ft
Kedvezményes jegy
500 Ft
Fotós jegy
400 Ft
Bérlet, kedvezményes
4 000 Ft
Szakvezetés
3 000 Ft
