Szabadság híd - Budapest
Bemutatkozás
A Szabadság híd Budapest egyik emblematikus átkelőhelye, ahol naponta majdnem 20 ezer autó halad át. A 333 méter hosszú, acélszerkezetű építmény a pesti Fővám teret köti össze a budai Szent Gellért térrel. Sokan a világ legszebb konzolos hídjai közé sorolják, a "szabihidazás" pedig közösségi fogalommá vált a főváros lakói között.
A Duna felett átívelő fővárosi hidak közül ez volt az első, melyet önerőből, külföldi segítség nélkül építettek. A Szabadság híd eredetileg Ferenc József nevét viselte, mivel az uralkodó személyesen ütötte be az utolsó ezüstszegecset az építménybe, 1896-ban. A minisztérium nemzetközi pályázatára több mint 20 tervrajz érkezett be, melyek közül végül Feketeházy János elképzelésére esett a választás. Már átadásakor is rendelkezett villamosvágányokkal, ám a forgalom csak 1898-ben indulhatott meg.
A II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, amikor a kivonuló német csapatok több dunai híddal együtt felrobbantották. Mivel az egész szerkezet sérült, a helyreállítási munkálatok egészen 1946-ig húzódtak. A rekonstrukcióhoz Sávoly Pál terveit használták, a középső szakaszt pedig az eredeti paraméterek szerint alkották újra. Végül augusztus 20-án vehették birtokba a helyiek, jellegzetes zöld színét azonban csak 1986-ban nyerte vissza.
2016 nyarán a villamossínek felújítása miatt elzárták a forgalmat és a hidat gyalogosok, jógázók és kerékpárosok vették birtokba. Azóta kultikus helyszínné vált és évente legalább 3-4 alkalommal egy hétvége erejéig közterületté nyilvánítják.
Története
A Duna felett átívelő fővárosi hidak közül ez volt az első, melyet önerőből, külföldi segítség nélkül építettek. A Szabadság híd eredetileg Ferenc József nevét viselte, mivel az uralkodó személyesen ütötte be az utolsó ezüstszegecset az építménybe, 1896-ban. A minisztérium nemzetközi pályázatára több mint 20 tervrajz érkezett be, melyek közül végül Feketeházy János elképzelésére esett a választás. Már átadásakor is rendelkezett villamosvágányokkal, ám a forgalom csak 1898-ben indulhatott meg.A II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, amikor a kivonuló német csapatok több dunai híddal együtt felrobbantották. Mivel az egész szerkezet sérült, a helyreállítási munkálatok egészen 1946-ig húzódtak. A rekonstrukcióhoz Sávoly Pál terveit használták, a középső szakaszt pedig az eredeti paraméterek szerint alkották újra. Végül augusztus 20-án vehették birtokba a helyiek, jellegzetes zöld színét azonban csak 1986-ban nyerte vissza.
