Széchenyi emlékmű és kilátó - Budapest
Bemutatkozás
A zöld fenyőkkel keretezett Széchenyi emlékmű és kilátó egyike Budapest kevésbé ismert kirándulóhelyeinek, ahol nyugodt környezetben, 427 méter magasról lehet kiélvezni a városi panorámát.
A műemléki védelem alatt álló építmény a Svábhegy déli részén pihen, mindössze néhány percnyi gyaloglásra a Gyermekvasút és a fogaskerekű megállójától, így remekül megállja a helyét egy csendes, hétvégi családi programként.
A Széchenyi emlékmű több mint 120 éves története 1869-ben vette kezdetét, amikor Zsigmondy Vilmos vezetésével artézi kútra bukkantak a Városligetben. Akkoriban a 970 méter mélyről feltörő, 74 °C-os víznek nem volt párja Európában, ezért a városvezetés fontosnak tartotta, hogy illő módon jelöljék a kutat.
Így foglalhatta el helyét az Andrássy út végén a Gloriette névre keresztelt kútház, melynek tervezésére Ybl Miklóst kérték fel. A Gloriette azonban mindössze egy évig díszíthette a Városligetet: 1896-ra elkészültek a Millenniumi emlékmű tervei, a kútházat pedig kisebb tanakodás után a Széchenyi-hegyre költöztették.
Mivel a városrész már akkor is közkedvelt pihenő- és kirándulóhely volt, az emlékmű nem merült a feledés homályába, egyszerűen új színfolttal gazdagította a térség látnivalóit.
A körbesétálható terasz mindkét oldalát kő balusztrád kíséri, a lépcsőfokok pedig szép állapotban vannak, így teljesen biztonságos a műemlék felfedezése. Leglátványosabb eleme maga a nyolcszög alapú kútház, amit egy csillagdíszes bronzajtó és számos meseszép motívum is díszít. Az építmény közepén magasodó, 24 méteres zászlórudat a fővárosiak hajdan csak fogpálcikának becézték.
A teraszra érve csaknem 430 méteres magasságból lehet végigpásztázni a főváros északkeleti részeit és a Dunát. Habár a köré nőtt fenyőliget kicsit leszűkíti a panorámát, szép időben észrevehető a Denevér-árok, a Márton-hegy és az Isten-hegy is.
Közvetlenül a műemlék előtt, a pázsitos medencében áll Széchenyi István bronzból készült mellszobra. Az alkotás eredetijét Stróbl Alajostól rendelték meg még az 1890-es években a helyi lakosok, 1995-ben azonban ellopták és azóta se híre, se hamva. A jelenleg látható mellszobor Kampfl József munkája.
Pár lépésre az építménytől egy márvány pihenőpad is tiszteleg a legnagyobb magyar előtt, melyet 1861 szeptemberében állított Érkövy Adolf. A felvésett idézet sajnos már nehezen olvasható, de ha már arra jár az ember, érdemes megnézni.
A műemléket és a kilátót a 12. kerületben, a Széchenyi-emlékút a Rege út találkozásánál kereshetik fel az érdeklődők. Mivel a 60-as számú fogaskerekű, a BKV 21 és a 21A buszjárata, valamint a Gyermekvasút is megáll a hegyen, mindössze pár perc sétával kell számolni.
A műemléki védelem alatt álló építmény a Svábhegy déli részén pihen, mindössze néhány percnyi gyaloglásra a Gyermekvasút és a fogaskerekű megállójától, így remekül megállja a helyét egy csendes, hétvégi családi programként.
Története
A Széchenyi emlékmű több mint 120 éves története 1869-ben vette kezdetét, amikor Zsigmondy Vilmos vezetésével artézi kútra bukkantak a Városligetben. Akkoriban a 970 méter mélyről feltörő, 74 °C-os víznek nem volt párja Európában, ezért a városvezetés fontosnak tartotta, hogy illő módon jelöljék a kutat.Így foglalhatta el helyét az Andrássy út végén a Gloriette névre keresztelt kútház, melynek tervezésére Ybl Miklóst kérték fel. A Gloriette azonban mindössze egy évig díszíthette a Városligetet: 1896-ra elkészültek a Millenniumi emlékmű tervei, a kútházat pedig kisebb tanakodás után a Széchenyi-hegyre költöztették.
Mivel a városrész már akkor is közkedvelt pihenő- és kirándulóhely volt, az emlékmű nem merült a feledés homályába, egyszerűen új színfolttal gazdagította a térség látnivalóit.
Felépítése
A körbesétálható terasz mindkét oldalát kő balusztrád kíséri, a lépcsőfokok pedig szép állapotban vannak, így teljesen biztonságos a műemlék felfedezése. Leglátványosabb eleme maga a nyolcszög alapú kútház, amit egy csillagdíszes bronzajtó és számos meseszép motívum is díszít. Az építmény közepén magasodó, 24 méteres zászlórudat a fővárosiak hajdan csak fogpálcikának becézték.
Kilátás
A teraszra érve csaknem 430 méteres magasságból lehet végigpásztázni a főváros északkeleti részeit és a Dunát. Habár a köré nőtt fenyőliget kicsit leszűkíti a panorámát, szép időben észrevehető a Denevér-árok, a Márton-hegy és az Isten-hegy is.
Látnivalók
Közvetlenül a műemlék előtt, a pázsitos medencében áll Széchenyi István bronzból készült mellszobra. Az alkotás eredetijét Stróbl Alajostól rendelték meg még az 1890-es években a helyi lakosok, 1995-ben azonban ellopták és azóta se híre, se hamva. A jelenleg látható mellszobor Kampfl József munkája.Pár lépésre az építménytől egy márvány pihenőpad is tiszteleg a legnagyobb magyar előtt, melyet 1861 szeptemberében állított Érkövy Adolf. A felvésett idézet sajnos már nehezen olvasható, de ha már arra jár az ember, érdemes megnézni.
Megközelítés
A műemléket és a kilátót a 12. kerületben, a Széchenyi-emlékút a Rege út találkozásánál kereshetik fel az érdeklődők. Mivel a 60-as számú fogaskerekű, a BKV 21 és a 21A buszjárata, valamint a Gyermekvasút is megáll a hegyen, mindössze pár perc sétával kell számolni.Árak
Egész évben
Belépés
Ingyenes
