Szegedi Dóm - Szeged
Bemutatkozás
Szeged impozáns és dekoratív épülete, a Szegedi Dóm, vagy hivatalosabb nevén a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház az egyetlen olyan templom hazánkban, mely a 20. században épült. A neoromán stílusú templom több, mint 80 méteres magasságával elnyerte Magyarország 5. legmagasabb templomának címét.
– A torony tetején található egy közel két méter átmérőjű gömb, benne a korabeli Délmagyarországgal és az alapító okirattal.
– Az 1879-es árvíznek és az 1920-i Trianonnak is emléket állít a templomnak helyt adó Dóm tér.
– A Dömötör-toronyban egészen 2019-ig nem járt sem helyi, sem turista, ugyanis 2019. februárjától látogatható, kizárólag idegenvezetéssel.
A Fogadalmi templom legújabb attrakciója a 46 méter magasan található Kupolakilátó, ahonnan festői kilátás nyílik a városra. A kilátóba felsétálva megtekinthetik az épület eddig nem látható padlásterét, továbbá a teljes födémszerkezetet.
Építését 1880-ban, a szegedi városatyák határozták el fogadalomból. Kezdetkor kilátástalan volt a helyzet, nehéz volt számukra egy megfelelő helyet és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találni, ám végül választásuk az egykori Szent Demeter-templom telkére esett. A dóm első terveit Schulek Frigyes tervezte, aki a párizsi Sacré Cœur-bazilikához hasonlóan fehér kővel szerette volna borítani az egészet, azonban az olcsóbb, lombardiai tégla-architektúrára esett a választás.
A templom építését 1913-ban kezdték el, azonban alapköve csak 1914-ben került elhelyezésre. Az első világháború a munkálatokat félbeszakította, így a templom építését csak 1923-ban tudták folytatni. Ahogy elérkezett a gazdasági válság, a templom belső építészetének folyamatai annyiban maradtak, csak pár évvel később tudták tovább folytatni. Végül a Szegedi Dóm 1930. október 24-én került felszentelésre, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
A látogatók a Szegedi Dómba betérve egyháztörténeti gyűjteményt tekinthetnek meg a központi kiállítótér öthajós terében, mely a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyait, textíliáit és ötvösművészeti kincseit őrzi. Az ötvöstárgyak a 15-20. századból származnak, ezek barokk, gótikus, klasszicizáló kelyhek, ereklyetartók, feszületek, valamint tömjénezők. A Szegedi Dóm elődjének, a Szent Demeter-templom faszobrai is helyet kaptak.
A kereszthajó alatti kápolnában nyugszanak a templom építésének meghatározó alakjai, mint Glattfelder Gyula püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Foerk Ernő építész, továbbá az egyházmegye püspökei, apátok, prépostok, kanonokok, plébánosok és polgármesterek.
Tudtad?
– A torony tetején található egy közel két méter átmérőjű gömb, benne a korabeli Délmagyarországgal és az alapító okirattal.– Az 1879-es árvíznek és az 1920-i Trianonnak is emléket állít a templomnak helyt adó Dóm tér.
– A Dömötör-toronyban egészen 2019-ig nem járt sem helyi, sem turista, ugyanis 2019. februárjától látogatható, kizárólag idegenvezetéssel.
Új turisztikai attrakció – Kupolakilátó
A Fogadalmi templom legújabb attrakciója a 46 méter magasan található Kupolakilátó, ahonnan festői kilátás nyílik a városra. A kilátóba felsétálva megtekinthetik az épület eddig nem látható padlásterét, továbbá a teljes födémszerkezetet.
Története
Építését 1880-ban, a szegedi városatyák határozták el fogadalomból. Kezdetkor kilátástalan volt a helyzet, nehéz volt számukra egy megfelelő helyet és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találni, ám végül választásuk az egykori Szent Demeter-templom telkére esett. A dóm első terveit Schulek Frigyes tervezte, aki a párizsi Sacré Cœur-bazilikához hasonlóan fehér kővel szerette volna borítani az egészet, azonban az olcsóbb, lombardiai tégla-architektúrára esett a választás.A templom építését 1913-ban kezdték el, azonban alapköve csak 1914-ben került elhelyezésre. Az első világháború a munkálatokat félbeszakította, így a templom építését csak 1923-ban tudták folytatni. Ahogy elérkezett a gazdasági válság, a templom belső építészetének folyamatai annyiban maradtak, csak pár évvel később tudták tovább folytatni. Végül a Szegedi Dóm 1930. október 24-én került felszentelésre, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
Állandó kiállítások
A látogatók a Szegedi Dómba betérve egyháztörténeti gyűjteményt tekinthetnek meg a központi kiállítótér öthajós terében, mely a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyait, textíliáit és ötvösművészeti kincseit őrzi. Az ötvöstárgyak a 15-20. századból származnak, ezek barokk, gótikus, klasszicizáló kelyhek, ereklyetartók, feszületek, valamint tömjénezők. A Szegedi Dóm elődjének, a Szent Demeter-templom faszobrai is helyet kaptak.A kereszthajó alatti kápolnában nyugszanak a templom építésének meghatározó alakjai, mint Glattfelder Gyula püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Foerk Ernő építész, továbbá az egyházmegye püspökei, apátok, prépostok, kanonokok, plébánosok és polgármesterek.
Árak
Egész évben
Felnőtt Dömör-Torony belépőjegy
1 200 Ft/fő
Diák, nyugdíjas Dömör-Torony belépőjegy
900 Ft/fő
Családi Torony belépőjegy
3 500 Ft/család
Családi Dömör-Torony belépőjegy
3 500 Ft/család
Felnőtt Torony belépőjegy
1 200 Ft/fő
Diák, nyugdíjas kiállítás belépőjegy
350 Ft/fő
Családi kiállítás belépőjegy
1 900 Ft/család
Diák, nyugdíjas Torony belépőjegy
900 Ft/fő
Felnőtt kiállítás belépőjegy
700 Ft/fő
