A Művelődés Háza - Esztergom
Bemutatkozás
Az esztergomi Művelődés Háza nem mindig kulturális szerepet töltött be a társadalom életében. Az épület zsinagógaként szolgált a II. világháborúig, majd sokáig a Technika Házaként volt ismert.
A városban folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt, ezért 19. század közepén Baumhorn Lipótot megbízták egy új és nagyobb zsinagóga tervezésével. Baumhornnak ez volt az első önálló műve. Az épületet eredetileg egyszintesre, a késő romantika jegyében tervezte. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel.
A kétszintes, 1216 négyzetméteres műemlék homlokzatának két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll, melyeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köt össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel, melyhez még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet.
A világháborúban a zsinagóga erősen rongálódott, a zsidóság nagy részét elhurcolták, és azóta sincs jelentősebb közösségük a városban. Az épület eredeti rendeltetésére az Imaház utca neve emlékeztet.
A városban folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt, ezért 19. század közepén Baumhorn Lipótot megbízták egy új és nagyobb zsinagóga tervezésével. Baumhornnak ez volt az első önálló műve. Az épületet eredetileg egyszintesre, a késő romantika jegyében tervezte. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel.
A kétszintes, 1216 négyzetméteres műemlék homlokzatának két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll, melyeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köt össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel, melyhez még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet.
A világháborúban a zsinagóga erősen rongálódott, a zsidóság nagy részét elhurcolták, és azóta sincs jelentősebb közösségük a városban. Az épület eredeti rendeltetésére az Imaház utca neve emlékeztet.