Attila király lovasszobra - Vác
Bemutatkozás
Magyarország első Attila emlékműve 2020. október 5-én foglalta el helyét a váci vár alatti füves területen, az úgynevezett szánkódombnál. A hun király lovasszobrát eredetileg Cser Károly formázta meg valamikor az 1930-as évek vége felé, de a második világháború után hatalomra jutó kommunista rezsim veszélyes szimbólumnak ítélte és sohasem került kiállításra. A fasiszta jelképnek bélyegzett szobrot darabjaira zúzták, és töredékei hosszú évtizedeken át porosodtak egy budapesti művésztelepen. A váci közgyűlés feljegyzéseiből az derül ki, hogy a szobor gipszminta részletét Cser Károly unokája ajánlotta fel a város részére, aki szeretett volna méltó helyet találni nagyapja alkotásának.
A kormány 2018 decemberében döntött a szobor sorsáról: úgy határoztak, hogy a magyarság eredetét jelképező faragvány a nemzeti kultúra és a hagyományok ápolását szolgálja, így 74 millió forintot ajánlottak fel a rekonstrukcióra. Az új bronzszobrot Mihályi Gábor, Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrász formázta meg a Magyar Nemzeti Galériában őrzött töredékek és korabeli fényképek alapján. Elhelyezésekor fontos szempont volt, hogy a Duna mellé kerüljön. Többet közt azért is Vácra esett a választás, mert a városban már található egy I. világháborús Cser Károly emlékmű.
A márványtömbre állított lovasszobor hűen tükrözi a regékben megénekelt Attila roppant erejét, kisugárzását. Legérdekesebb részlete az, hogy a lova kantár nélkül is a szügyéhez feszíti a fejét, mintha a hun király puszta akarata elég lett volna ahhoz, hogy engedelmességre bírja a büszke hátast.
A kormány 2018 decemberében döntött a szobor sorsáról: úgy határoztak, hogy a magyarság eredetét jelképező faragvány a nemzeti kultúra és a hagyományok ápolását szolgálja, így 74 millió forintot ajánlottak fel a rekonstrukcióra. Az új bronzszobrot Mihályi Gábor, Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrász formázta meg a Magyar Nemzeti Galériában őrzött töredékek és korabeli fényképek alapján. Elhelyezésekor fontos szempont volt, hogy a Duna mellé kerüljön. Többet közt azért is Vácra esett a választás, mert a városban már található egy I. világháborús Cser Károly emlékmű.
A márványtömbre állított lovasszobor hűen tükrözi a regékben megénekelt Attila roppant erejét, kisugárzását. Legérdekesebb részlete az, hogy a lova kantár nélkül is a szügyéhez feszíti a fejét, mintha a hun király puszta akarata elég lett volna ahhoz, hogy engedelmességre bírja a büszke hátast.
