Drégely vára - Drégelypalánk
Bemutatkozás
Drégely vára a Börzsöny északi vonulatának egyik hegycsúcsán, Drégelypalánk felett helyezkedik el. Ez a magyar történelem egyik leghősiesebb várostromának helyszíne.
A vár építésének pontos idejét még vitatják a történészek, ám az már biztos, hogy valamikor a tatárjárás után kezdték el építeni az erődítményt. A XIV. században már feltehetően állt a vár, ugyanis 1311-ben Csák Máté seregei foglalták el és tíz évig birtokukba tartották, miután a királyi koronára szállt a tulajdonjog. Zsigmond királynak ezt a várat is sikerült elzálogosítania, végül a Tari családtól a király 1438-ban kiváltotta a zálogjogot és Pálóczy György esztergomi érsek tulajdonába helyezte az erődöt.
Széchy Dénes, György érsek utódja megerősítette a várat, amit ekkor nyári vadászkastélynak is használtak. A vár történelmi jelentősége akkor kezdődött, amikor a törökök betöréses koraikat élték. A elbukott mohácsi csata után ide menekült Várday Pál és a vár ekkor állandü helyőrségként szolgált. A vár már ekkor is felújításra szorult, még egy villámcsapás is lesújtott rá.
1552-ben megérkezett Ali budai pasa több tízezer főnyi seregével, aki felszólítást adott a megadásra, ám ezt Szondy egyből elutasította, majd válaszul a törökök pár nap alatt lerombolták a külső falakat. A legvégső ostrom előtt Szondy eltüzelte az értékeket, majd hősies küzdelmében életét nem kímálve állt ki a túlerőben lévő török csapatok ellen. A pasa, Szondy bátorságát elismerve, látványos temetést szervezett a kapitánynak.
Az ekkor már romokban lévő várat a törökök nem használták, inkább lent a faluban építették fel palánlvárukat, amelyről a falu is kapta Drégelypalánk nevét. a hegytetőn álló Drégely vár romjait nem is állították helyre, maradványait a lakosság elhordta. 1980-ban a vár teljes pusztulásnak határán állt, amikor 1991-ben a Drégelyvár Alapítvány megmentette azt. A várrom ma már biztonságosan megtekinthető, 2012-ben történelmi emlékhelyként nyilvánították ki.
A hegy tetején húzódó, 444 méter magasan található Drégely várát csak gyalogosan lehet megközelíteni, jól járható turistautakon. A vártól déli irányba lévő pihenőhelynél több turistaút is egymásba csatlakozik, de a legalkalmasabb megközelítés Drégelypalánk, illetve Nagyoroszi felől kínálkozik.
Drégely várának története
A vár építésének pontos idejét még vitatják a történészek, ám az már biztos, hogy valamikor a tatárjárás után kezdték el építeni az erődítményt. A XIV. században már feltehetően állt a vár, ugyanis 1311-ben Csák Máté seregei foglalták el és tíz évig birtokukba tartották, miután a királyi koronára szállt a tulajdonjog. Zsigmond királynak ezt a várat is sikerült elzálogosítania, végül a Tari családtól a király 1438-ban kiváltotta a zálogjogot és Pálóczy György esztergomi érsek tulajdonába helyezte az erődöt.Széchy Dénes, György érsek utódja megerősítette a várat, amit ekkor nyári vadászkastélynak is használtak. A vár történelmi jelentősége akkor kezdődött, amikor a törökök betöréses koraikat élték. A elbukott mohácsi csata után ide menekült Várday Pál és a vár ekkor állandü helyőrségként szolgált. A vár már ekkor is felújításra szorult, még egy villámcsapás is lesújtott rá.
1552-ben megérkezett Ali budai pasa több tízezer főnyi seregével, aki felszólítást adott a megadásra, ám ezt Szondy egyből elutasította, majd válaszul a törökök pár nap alatt lerombolták a külső falakat. A legvégső ostrom előtt Szondy eltüzelte az értékeket, majd hősies küzdelmében életét nem kímálve állt ki a túlerőben lévő török csapatok ellen. A pasa, Szondy bátorságát elismerve, látványos temetést szervezett a kapitánynak.
Az ekkor már romokban lévő várat a törökök nem használták, inkább lent a faluban építették fel palánlvárukat, amelyről a falu is kapta Drégelypalánk nevét. a hegytetőn álló Drégely vár romjait nem is állították helyre, maradványait a lakosság elhordta. 1980-ban a vár teljes pusztulásnak határán állt, amikor 1991-ben a Drégelyvár Alapítvány megmentette azt. A várrom ma már biztonságosan megtekinthető, 2012-ben történelmi emlékhelyként nyilvánították ki.
