Fehér-szik tó - Tiszavasvári
Bemutatkozás
Tiszavasváritól 4 kilométerre található a Fehér-szik Természetvédelmi Terület.
Már a 18. században készített katonai térképeken is mocsárként szerepelt a homokos löszbe mélyült völgyben elhelyezkedő dombokkal határolt terület. A tó vízháztartása lefolyástalansága miatt függ az időjárástól. A 100 hektáros szikes tavat a csapadékvíz és talajvíz egyaránt ellátja.
A korábban létrejött szikesedés a megemelkedett talajvíz miatt alakult ki. Talaja nagy szódatartalommal rendelkezik, és a tó kiszáradásakor a felszínen kiválik. A helybeliek ezt a sziksót évszázadokon keresztül gyűjtötték. Még a XVIII. században szódagyár is működött helyben.
A szikes tó változatos élővilággal rendelkezik, főleg a madarak jellegzetesek. Felmérések alapján 41 madárfaj rakott már fészket itt, majd a vízszint emelkedésével gyarapodtak. Sajnos a szikes tavak ritka fajai jócskán megritkultak.
Tavasszal a bíbic, a naposabb idő következtével a récefélék, vadludak, darvak és parti madarak figyelhetőek meg, akik pár nap pihenés után útra kelnek. A bíbic és a piroslábú cankó szokott maradni.
A tó nyugati részén található megfigyelőtoronyból szárcsa, vízityúk, búbos vöcsök, kis vöcsök, bölömbika kísérhető figyelemmel. A gulipán rendszeresen fészkel a száraz szikes részeken. Továbbá a nádi sármány, barkóscinege telepszik meg. Nyár végén a kanalasgém, kis kócsag vagy szürke gém táplálkozik a tó környékén.
Ősszel fehér és fekete gólyák csapatai jelennek meg, októberben tőkés récék, csörgő récék, vetési ludak és nagy lilikek tömegesen jelennek meg.
A tóparti sárban megfigyelhető lábnyomok alapján vörös róka és borz gyakran látogat erre. A mocsári növényzetben vízi növényekből összehordott vár a pézsmapocok építménye.
Már a 18. században készített katonai térképeken is mocsárként szerepelt a homokos löszbe mélyült völgyben elhelyezkedő dombokkal határolt terület. A tó vízháztartása lefolyástalansága miatt függ az időjárástól. A 100 hektáros szikes tavat a csapadékvíz és talajvíz egyaránt ellátja.
A korábban létrejött szikesedés a megemelkedett talajvíz miatt alakult ki. Talaja nagy szódatartalommal rendelkezik, és a tó kiszáradásakor a felszínen kiválik. A helybeliek ezt a sziksót évszázadokon keresztül gyűjtötték. Még a XVIII. században szódagyár is működött helyben.
A szikes tó változatos élővilággal rendelkezik, főleg a madarak jellegzetesek. Felmérések alapján 41 madárfaj rakott már fészket itt, majd a vízszint emelkedésével gyarapodtak. Sajnos a szikes tavak ritka fajai jócskán megritkultak.
Tavasszal a bíbic, a naposabb idő következtével a récefélék, vadludak, darvak és parti madarak figyelhetőek meg, akik pár nap pihenés után útra kelnek. A bíbic és a piroslábú cankó szokott maradni.
A tó nyugati részén található megfigyelőtoronyból szárcsa, vízityúk, búbos vöcsök, kis vöcsök, bölömbika kísérhető figyelemmel. A gulipán rendszeresen fészkel a száraz szikes részeken. Továbbá a nádi sármány, barkóscinege telepszik meg. Nyár végén a kanalasgém, kis kócsag vagy szürke gém táplálkozik a tó környékén.
Ősszel fehér és fekete gólyák csapatai jelennek meg, októberben tőkés récék, csörgő récék, vetési ludak és nagy lilikek tömegesen jelennek meg.
A tóparti sárban megfigyelhető lábnyomok alapján vörös róka és borz gyakran látogat erre. A mocsári növényzetben vízi növényekből összehordott vár a pézsmapocok építménye.
