Rudabányai tó - Rudabánya
Bemutatkozás
A Rudabányai-tó egy misztikus hangulatú, eldugott csodahelye hazánknak, melyet évről évre egyre több kiránduló tűz ki úti céljának. Azúrkék vize vörös árnyalatú sziklafalak között nyújtózik, ráadásul a tájsebet egyre jobban visszahódítja magának a természet, így minden évszakban felejthetetlen látványt nyújt, azonban akármilyen hívogató is a víz, a fürdőzés tilos. Páratlan földtani érdekesség és kiemelt fontosságú régészeti lelőhely is egyben, hiszen itt bukkantak rá Rudi, a 12 millió éves előember maradványaira.
Rudabánya rendkívüli érc- és ásványgazdagsága már az ókori kelták és szlávok figyelmét sem kerülte el, a középkorban pedig még a magyar bányavárosok sorába is bebocsájtást nyert. 14-15. századi felvirágzása után a település jelentősége hatalmasat zuhant: a lakosság többsége elmenekült a hódító török seregek elől, akik pedig maradtak, azok mezőgazdasági tevékenységre tértek át. A külszíni bányaművelés történetében a 19. század nyitott új fejezetet, de 1985-re már annyira veszteségessé vált a termelés, hogy végleg abbahagyták.
Mivel a járatokat nem szivattyúzták tovább, a karszt- és a csapadékvíz vette át az uralmat. A folyamat eredményeképp két különálló bányató keletkezett, de ahogy telt-múlt az idő, egy egybefüggő, nagyjából 80 méter széles, 300 méter hosszú állóvíz jött létre. Mélysége helyenként a 60 métert is eléri, a vize pedig egész évben túl hideg ahhoz, hogy horgászati célra lehessen használni.
A tó partján egy ingyenesen látogatható kilátó is magasodik, ahonnan remek körpanorámát kaphatnak az érkezők a földtani csodáról. Célszerű kényelmes túraöltözetet és csúszásmentes lábbelit viselni a barangolás alatt. Remek kiegészítése a kirándulásnak a helyi Bányászattörténeti Múzeum és a Rudapithecus Látogatóközpont felkeresése, ahol számtalan geológiai és régészeti érdekességgel bővíthetik a vendégek a tudástárukat.
Rudabánya központjától a Kossuth Lajos utca mentén lehet eljutni a római katolikus kápolnáig, ahonnan egy magánút vezet tovább a látványossághoz. Fontos megjegyezni, hogy ezen az úton tilos parkolni, mivel a munkagépek folyamatosan közlekednek és akaratlanul is kárt tehetnek a járművekben. A tulajdonos a probléma kiküszöbölésére egy fizetős parkolót létesített 10 percnyi sétára a kirándulóhelytől. A befolyó összeget területfejlesztésre és a hulladék eltakarítására fordítják. A Látványtárnál, a tó másik oldalán a parkolás ingyenes, van étkezési lehetőség és mosdó is.
Története
Rudabánya rendkívüli érc- és ásványgazdagsága már az ókori kelták és szlávok figyelmét sem kerülte el, a középkorban pedig még a magyar bányavárosok sorába is bebocsájtást nyert. 14-15. századi felvirágzása után a település jelentősége hatalmasat zuhant: a lakosság többsége elmenekült a hódító török seregek elől, akik pedig maradtak, azok mezőgazdasági tevékenységre tértek át. A külszíni bányaművelés történetében a 19. század nyitott új fejezetet, de 1985-re már annyira veszteségessé vált a termelés, hogy végleg abbahagyták.Mivel a járatokat nem szivattyúzták tovább, a karszt- és a csapadékvíz vette át az uralmat. A folyamat eredményeképp két különálló bányató keletkezett, de ahogy telt-múlt az idő, egy egybefüggő, nagyjából 80 méter széles, 300 méter hosszú állóvíz jött létre. Mélysége helyenként a 60 métert is eléri, a vize pedig egész évben túl hideg ahhoz, hogy horgászati célra lehessen használni.
