A Cseszneki vár a tatárjárás után épült várak közé tartozik. A 13. század végére a Csák család tulajdonába került, majd Károly Róbert király szerezte meg. Luxemburgi Zsigmond átadta a Garai családnak, akik 1482-ig birtokolták. Ebben az időszakban alakították többszörös védelmi vonallal biztosított, gótikus lovagvárrá és élte virágkorát.

A 16. században, amikor a törökök elérték Dunántúlt, a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába került. Győr elvesztését követően Csesznek is törökökhöz került, néhány évvel később azonban sikerült visszaszerezni. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok foglalták el, és létesítettek a várban egy központi szerepű lőszer- és élelmiszerraktárt, valamint börtönként is működött, ahol magas rangú hadifoglyokat is őriztek. Miután az Esterházyak tulajdonába került, egy kényelmes, barokk stílusú kastéllyá alakították. A 19. század elején földrengés, majd egy villámcsapásból bekövetkezett tűzvész tette lakhatatlanná.

Feltárása az 1970-es években kezdődött, azóta folyamatosan épül, fejlődik, és napjainkban a Bakony leglátványosabb várromja. Előzetes egyeztetéssel igényelhető várvezetés, amely tartalmaz egy vezetett látogatást Kőmosó-szurdokba is. A vár aljában található parkolóból pár perces sétával közelíthető meg az erődítmény, ahonnan csodaszép kilátás tárul a látogatók elé a Bakonyra. 2013-ban a közelben jött létre Magyarország első via ferrata útvonala. Az évente megrendezésre kerülő a Cseszneki Várjátékok alkalmával egész napos programmal várják a látogatókat.